Halloween – Mindenszentek – Halottak Napja

Halloween a kelta ünnep.
Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet – a Samhain-t, vagyis “a nyár végét” és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt. Hitük szerint ugyanis ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében “léteztek”. Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal átkelhessenek a Mennyországba.

A régesrégi hiedelemvilág úgy tartja, október utolsó napján a legvékonyabb a a fátyol az élők és a holtak világa között. Az eltávozott lelkek ilyenkor útra kelnek, addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket, és ezen az éjszakán megpróbálnak visszatérni a világba. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották távol az ártó szellemeket, és űzték el a hideget. Halloween szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.
Jack a hiedelem szerint egy részeges, ám tréfás és leleményes kovács volt. Olyannyira, hogy még az ördögöt is megviccelte; mikor az eljött érte, hogy elvigye, Jack felzavarta őt egy hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt a fa törzsére. Mivel az ördög köztudottan irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a fáról. Jack csak azután engedte le az alvilági figurát a fáról, miután az megígérte, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög is haragudott rá, amiért korábban túljárt az eszén. Ezért csak odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy legalább vak sötétben ne kelljen kóborolnia az idők végezetéig. Jack beletette a mécsest egy kivájt fekete retekbe (más források szerint répába) és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az amerikaiak időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt nekik) és a világító sárga gömb lassan Halloween szimbólumává vált. (forrás: internet)

Már idehaza is egyre ismertebb Halloween ünnepe.
Leginkább a fiatalok körében – egy bulizós, játékos hangulatú időszakká  érlelte magát.
Sok háznál készítenek töklámpást, és gyakran tartanak jelmezbálas estéket is. Halloween napján szokás lett gyertyát és füstölőt is gyújtani – a holtakkal való könnyebb kapcsolatfelvételhez, illetve a kísértetek elriasztásához. Gyakran ebben az időben érzik a legtöbben, hogy elhunyt hozzátartozójuk velük van, érzik az illatukat vagy éppenséggel megérintette őket. Hallani vélik hangjukat, egyesek pedig kommunikálva velük, Azrael Arkangyalt megszólítva igyekeznek beszélgetésre invitálni őket. Misztikus időszakban ez, hiszen a legvékonyabb az a bizonyos átjáró a két világ között…

“Újra és újra
leszállsz ide a földre,
váltakozó ölekbe,
mígnem megtanulsz olvasni a fényben,
s látod, hogy élet és halál
ugyanaz, s az idő időtlen.
Míg a fáradságos életek láncolata
nyugvó körré nem rendeződik benned –
míg akaratod világakarat nem lesz,
s a csönded – csönd
és örökkévalóság.”
Manfred Kyber

 

A Halottak napja a család ünnepe.
November 1-jén ünnepeljük az összes szentet, ez a Mindenszentek ünnepe a mi hitvilágunkban. November 2-án a Hallottak Napja egy meghitt családi ünnep, amikor is a lélek hallhatatlanságáról emlékezünk. Ezen a napon szokás gyertyával, mécsessel megemlékezni elhunyt szeretteinkre. A gyertyák a halottakért égnek, mivel a tűz megtisztulást hoz számukra.
A mi családunkban a székely hagyományt követve, szokásos volt, hogy megterítettünk eltávozott szeretteink számára ezen a napon.

 

Azokra a lelkekre gondoljunk, akik már a Fény Hazában találtak örök békességre – szívünkben őrizzük meg szeretetük fényét.

Asajah
spirituális tanácsadó

Halottkommunikáció – kapcsolatfelvétel.

Share Button