“Saját nehézségeidet magad teremted. Ez mindenkire egyformán igaz. A belső pszichés állapot kivetülve tárgyi valósággá válik, tekintet nélkül arra, hogy milyen az a belső pszichés állapot. Ez a szabály mindenkire vonatkozik.
Fordíthatod saját előnyödre is: megváltoztathatod a körülményeidet, ha már felismerted őket.
Saját szemléleted elől nem menekülhetsz, mivel az határozza meg a valóságot, amit látsz. A szó szoros értelmében azt látod, amit látni akarsz; saját érzelmi beállítottságod és gondolataid materializálódnak.
Ha változásokra van szükség, annak először szellemi és lelki változásnak kell lennie. Ez tükröződik majd a környezetedben is.” – Seth

A lelki szeretet az, ami a lélekből fakad!
Nem csupán társadalmi konvenciók, vonzalom vagy megjelenés határozza meg. Ez egy transzcendens szeretet, egy mély kapcsolat, amely belülről fakad.
Ez egy korokon átívelő szerelem, amely nem múlik el idővel, és nem csökken az élet kihívásaival szemben. Örök elkötelezettség, hogy együtt fejlődjenek, még akkor is, ha időnként különböző utakon járnak. Mert a spirituális szeretet nem mindig az, ami életünk végéig velünk lesz, de minden bizonnyal ez az, ami a legjobban meghatároz és átalakít.
A lelki szerelem szeret, közel akarja hozni a szeretett személyt, de tudja, hogy nem lehet. Tiszteletben tartja az időt és a dolgok előrehaladását, mert megérti, hogy mindenkinek megvannak a maga igényei, de legbelül tudja, hogy akik összhangban vannak egymással, egy nap óhatatlanul találkoznak.
A lelki szeretet megélése egyedülálló élmény. Nem hasonlítható össze más kapcsolatokkal, mert intenzitása messze túlmutat minden más kapcsolaton. Természetes szerelemről van szó, ahol a két lélek otthon érzi magát egymás között, a “vélni való” érzésével, mintha az együttlét az egyetemes rend és egyensúly része lenne.
A spirituális szerelem két ikerláng, testvérlélek, rokonlélek, vagy bárminek is nevezzük újraegyesülése. A lelkek az anyagon túl is összekapcsolódnak. A spirituális szerelem a legkülönfélébb kapcsolattípusokban megnyilvánulhat, de ha érzelmi kapcsolatról van szó, akkor valódi belső alkímiát okoz, mert olyan kapcsolatról van szó, ahol minden szint – mentális, érzelmi, szexuális és energetikai – összhangban van. Egy ilyen kapcsolat mindkettőjük növekedését serkenti, táplálja a belső korlátok leküzdésére irányuló vágyat, arra készteti mindkettőt, hogy újrafogalmazzák életképüket egy olyan nézőpont felé, amely túlmutat a fizikain.
-Alexandro Gruber

Mit vársz az élettől? A legeslegjobbat? Vagy talán azok közé a lelkek közé tartozol, akik mindig attól tartanak, hogy a legrosszabb fog bekövetkezni, és hogy a dolgok rosszul fognak alakulni?
Ha igen, meg is érdemled, amiben részed lesz, mert azt vonzod magadhoz, amit szeretsz, vagy azt, amit gyűlölsz, és amitől félsz. Amikor a tudatod negatív, úgy vonzod magadhoz a negatív dolgokat, mint a mágnes az acélt, és azoknak a lelkeknek a társaságában fogod találni magad, akik hasonlóan gondolkodnak, mert a hasonló emberek vonzódnak egymáshoz.
Amikor a tudatodat a szeretet tölti el, amikor szinte kicsordul belőled az életöröm, és amikor szívedet hála tölti el mindenkiért és mindenért, látni fogod, hogy azokat a boldog, örömteli lelkeket fogod vonzani magadhoz, akik szeretetet és örömöt sugároznak magukból mindenhol, ahol járnak. Életed el fogja tölteni minden jó, amit az élet felkínálhat.
Miért nem látod meg minden helyzetben a legjobbat? Lásd már most, amint a legeslegjobbat vonzod magadhoz. – Eileen Caddy

“Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.” – Márai Sándor

“Karácsonykor még az egyszerű emberek is megpillanthatják az angyalokat, mint a pásztorok a Bibliában, mert olyan közel jönnek ehhez a szenvedésekkel és félelmekkel teli Földünkhöz.
Karácsony nem az ész, hanem a szív ünnepe. És a szív érzi, hogy azok is ott állnak veled a karácsonyfa körül, akiket a szemeddel nem látsz, és az eszeddel nem hiszel.
Ez a levél a szívednek szól. Az eszed nem tudja, és nem is akarja megérteni.
Egyszer egy évben láss a szíveddel, s akkor megérint a bizonyosság – bármilyen átváltozás történt is, és bármilyen messzire ment is az, akit szeretsz, mégis veled van. A rádió adóvevőnél sem számít a távolság, ha jó a vétel.
Akit örökre elveszettnek hittél – ott él veled.”
Müller Péter

Akkor vagy szép, mikor hibázol.
Akkor vagy szép, mikor reggel az ágyból kimászol.
Akkor vagy szép, mikor nem hiszed el.
Akkor vagy szép mikor, hogy szép vagy-e nem érdekel.
Akkor vagy szép, amikor fát ültetsz, azt nézed.
Akkor vagy szép ha szeretnek-e, nem kérded.
Akkor vagy szép, mikor felnevetsz.
Akkor vagy szép, mikor kimondod: elmehetsz!
Akkor vagy szép, mikor bátor vagy.
Akkor vagy szép, mikor elesett vagy, s ápolnak.
Akkor vagy szép, mikor kisírod két szemed.
Mikor kisírt szemeid a csillagokra emeled.
Akkor vagy szép, mikor nem hagyod.
Mikor a terhedet az út mentén lerakod.
Akkor vagy szép, ha fáradt vagy.
Ha lelkedben a háború alábbhagy.
Akkor vagy szép, mikor megremegsz, mert félsz.
Akkor vagy szép, mikor úgy döntesz mégis élsz.
Akkor vagy szép, mikor vállalod.
Mikor ki rossz hozzád, a kabátot ráadod.
Akkor vagy szép ha nem tudod.
Amikor újra kell kezdeni, de nem unod.
Akkor vagy szép, ha énekelsz.
Ha nem bánod hány embert érdekelsz.
Akkor vagy szép, mikor mosolyogsz.
Mikor apád házába váratlan bekopogsz.
Akkor vagy szép, mikor gyermeked becézed
S hogy hogy szerethetsz így embert, nem érted.
Akkor vagy szép, mikor szabad vagy.
Akkor vagy szép, ha az önvádad élni hagy.
Akkor vagy szép, mikor megnyugszol.
Mikor szerelmed ölébe némán bekúszol.
Akkor vagy szép, ha te mindent megtettél.
Ha hibáztál, fájt nagyon, s bár fájt nagyon: nevettél.
Akkor vagy szép, mikor ha fáj, mégiscsak ordítasz.
Mikor mit igaznak hiszel, mindent kimondasz.
Akkor vagy szép, mikor nem hazudsz.
Mikor igaz maradsz, nem baj ha bajba jutsz.
Akkor vagy szép, mikor a sminkedet lemosod.
Mikor az összes álruhád magadról ledobod.
Akkor vagy szép, mikor mindenki megtagad,
Akkor vagy szép, ha akkor is maradsz ki vagy: önmagad.
Lőrinczi Emese

Az életünk néha teljesen más fordulatot vesz mint addig éltük…
Néha ezt örömként, néha teljes zűrzavarként éljük meg és nem is tudjuk mit tegyünk vagy ne tegyünk. De minden helyzetben bíznod kell Önmagadban, hogy a lehetőségekhez mérten a legjobban teszed amit tenned kell.
Bíznod kell Önmagadban, hogy tudj bízni Istenben.
Hogy tudj segítséget kérni Istentől és ezt meg is tudd köszönni Istennek. És meg tudd köszönni Önmagadnak is.
Minden helyzetben jelen van Isten ha hiszel, ha nem Ő mindig hisz Benned.
Isten Benned él most és mindörökké. Szeress, Higgy, Élj most ebben a pillanatban félelem nélkül Önmagadnak. – Ananheim Shimita

A hit egy nagyon erős és hatalmas energia. Olyan mint egy mágnes. Azt vonzza hozzád, amit határozottan elvársz tőle. – Angyali Műhely

Gondolatok Advent negyedik vasárnapjára

“Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy “meg kell tanulni vágyakozni azután, ami a miénk”. Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra – ami biztosan megjött. Télen: az első hóesésre. És várakozásunk ettől még semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb.
Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni – beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a mienk.
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé, szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától.
Aki pedig jól várakozik, az időből éppen azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: hetek, órák, percek kattogó szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.” –  Pilinszky János