Ne keress folyton mentségeket másoknak! Ne keress örökké mentségeket magadnak!
Bár az a célunk, hogy kifejlesszük magunkban az együttérzést, és eljussunk a megbocsátáshoz, elfogadáshoz és szeretethez, ugyanúgy célunk az, hogy elfogadjuk a valóságot, és másokat felelősnek tartsunk a viselkedésükért. Felelősnek tartjuk magunkat is a viselkedésünkért, ugyanakkor együttérzéssel, és megértéssel vagyunk magunk iránt. Ha jogot formálunk a gyöngeségre, ezzel még nem a felelőtlenségre szavazunk.

Nem áll hatalmunkban megszabni mások életét, cselekedeteit sem a jelenben, sem a jövőben. Kijelentjük, hogy hajlandók vagyunk véget vetni az olyan magatartásnak, melynek alapja az erőszak és mások manipulálásának igénye. Hiszen úgyis hatástalannak bizonyult. És olyan spirituális, emocionális és mentális utazásra vállalkozunk, melynek során elsősorban magunkért vállalunk felelősséget…
Nem vagyunk áldozatok.
Nem vagyunk tehetetlenek.
Ha elfogadjuk erőtlenségünket, amikor ezt kell tennünk, képessé válunk arra, hogy birtokba vegyünk valós erőnket, és gondoskodjunk magunkról.
Ma elkerülöm azt, hogy mentséget keressek a magam vagy mások viselkedésére. Hagyom, hogy a felelősséget és a következményeket az viselje, akire tartozik. – Melody Beattie