Mielőtt bevonzhatnád és felismerhetnéd a lelki társad, előbb saját magaddal, a saját lelkeddel kell összhangba kerülnöd. A legtöbb ember azért akar társat magának, hogy elfedhesse vele a saját hiányosságait. Ilyeneket mondanak, mint: ‘Nélküled semmi volnék, ha te nem lennél semmit sem érnék.’ – meg kell tanulnotok, hogy mindaz amit megtapasztaltok a saját rezgéseidre adott válaszként jelenik meg az életetekben.
Ha ti nem érzitek magatokat teljesnek, csak olyan embereket vonzhattok akik szintén nem érzik magukat teljesnek; és miután a kezdeti lángolás és lila köd elmúlik egymást teszitek majd felelőssé, hogy miért nem adja meg a másik amire szükségetek van.
Ha viszont először időt szántok arra, hogy összhangba kerüljetek önmagatokkal, átérezve a teljességet, már úgy fogjátok érezni, hogy egyszerűen nincs szükségetek senkire, hogy értékessé tegyen, illetve kiegészítsen. És amikor huzamosabb ideig ebben a lelkiállapotban vagytok, akkor betoppan valaki, vagy felismersz valakit, és kételkedés nélkül tudod: ‘Ő az!’ – nem lesz benned hiány, sem félelem. Az illető a teljességed tükre lesz. Mivel Te teljesnek érezted magad, ő is így fogja érezni magát, és ekkor megindulhat az igazi játék, és a nagybetűs közös teremtés, amit két Isteni energia együtt él meg. A legjobb móka mind közül. – Abraham-Hicks
