Minden percben elhagyja valaki a világot. Ez nincs korhoz kötve. A rideg tény az, hogy mindannyian sorban állunk, anélkül hogy ezt felismernénk. Nem tudjuk mennyien állnak előttünk, nem tolakodhatunk, nem is engedhetünk elénk senkit. Ami a megváltoztathatatlan az az, hogy nem kerülheted el a sorban állást, amibe fogantatásunkkor állunk be.

És, hogy mit tegyél, ameddig állsz a sorban?

Értékeld azokat a a személyeket az életedben, akik érdekek nélkül szeretnek, akiknek fontos vagy.
Tégy különbséget az értékes és értéktelen dolgok között. Tudd, hogy mi a valós érték.
Legyen fontossági sorrended.
Mosolyogtass meg embereket.
Becsüld az időt.
Élj mértékletesen!
A szeretet nyelvén szólj mindenkihez.
Segítsd az elesetteket, az állatokat a természetet!
Légy tudatos, szánj időt az önfejlesztésre, tanulásra, lelki gyakorlatokra.
Meditálj minden nap!
Valósítsd meg önmagad.
A sor halad és nem tudhatod, hol állsz benne…
/Lelkünk ébredése-A sors útjai /