Indiai tanmese

Avagy, hogyan keletkeznek a betegségek.


Egyszer Indra, az ég istene gyengeséget mutatva, szégyentelenül viselkedett egy nővel, aki emiatt megátkozta.
– Te isten vagy, de illetlenül viselkedsz, úgy, ahogy nem illik az isteneknek! – kiabálta a nő. – Azt kívánom, hogy földi teremtményként szüless újra, és éld meg annak az életét minden bűnével és gondjával!
Az átok valóra vált, és Indra az egyik legjobban földhözragadt élőlényként, disznó formájában született meg a Földön. Ismert tény, hogy a disznó soha nem néz az égre, mert nem képes felemelni a fejét. Indra elkezdett disznó testben élni, és lassan megszokta ezt az életet. Gyerekei születtek, nagyszámú rokonsága lett, és csodálatos, elégedett életet élt.
Elérkezett az idő, amikor vissza kellett térnie az egekbe. Hírvivők jöttek hozzá, akik hívták, hogy térjen vissza. Viszont Indra annyira összenőtt a disznó alakkal, hogy megijedt és elrejtőzött előlük. Semmiképpen sem akart visszamenni. Nagyon megtetszett neki a földi lét. A hírvivőket többször is elküldték hozzá, de ő határozottan elutasította őket, és ezen semmilyen rábeszélés nem segített.
Az égi küldöttek emiatt elkezdték megölni a számára legkedvesebbeket. Amint kezdtek elszakadni a kötelékek, amelyek az élethez kötötték, eszébe jutott, hogy ő egy Isten, és visszatért az égbe.

Amikor elfeledkezünk isteni eredetünkről, mikor az emberi „énünk” a világi dolgainkat és vágyainkat az első helyre teszi, akkor Felsőbb szintről megjelennek a hírnökök, betegségek, gondok és szerencsétlenségek formájában. Ezáltal azok, akiket mi ellenségeinknek tartunk, valójában az őrangyalaink, akik segítenek, hogy eszünkbe jusson a lelkünk és érezzük a szeretetet benne.   –  Szergej Nikolájevics