Az öregedés vagy a betegség során a testben „elromlanak” a csakrák, lassabban forognak.

A régiek tudtak erről — ezt bizonyítja az is, hogy egy sor olyan mozdulat és „rítus” tibeti leírása maradt ránk, amelyeket a csakra életerejének és forgási sebességének fenntartása érdekében dolgoztak ki.

Tibeti kolostorokban ezeket a mozdulatokat a napi meditáció részeként ajánlották. Egyfajta ima, meditáció volt, ami egyben a fizikai állóképesség megőrzését is szolgálta.

Olvasd tovább:link