Milyen sokszor mondjuk, hogy: „Isten éltessen !” vagy azt, hogy: „Isten áldjon!” Tudatában vagyunk-e, hogy valójában akkor mi magunk adunk áldást, mikor e szavakat kimondjuk, leírjuk ? És vajon tudjuk-e, hogy mekkora erővel bír az áldásunk? És ha tudjuk, akkor miért nem gyakoroljuk gyakrabban ?
Amikor valakit vagy valamit megáldasz, az isteni védelem pajzsát hozod létre a személy, állat vagy növény felett, azt kívánod, hogy MINDEN, ami az életedbe kerül, a legnagyobb javadat szolgálja. Ezért fontos, hogy mindig szeretettel áldj meg.
Áldd meg az ÉLETED, a munkád (akár tetszik, akár nem), a napod, a párod, a gyerekeid, a családod, a barátaid, a pénzed (legyen az sok vagy kevés), minden, amit csinálsz.
Állj meg egy pillanatra és áldd meg a hozzád közel álló személyt, (szellemileg is megteheted). Figyeld meg és látni fogsz egy kis változást az arcán!
Áldd meg a tested, nem számít, hogy most éppen beteg vagy egészséges! Áldd meg őt, és töltsd be fénnyel, szeretettel, irgalommal és megbocsátással!
Áldd meg a kapcsolataidat, nem számít, ha „egyedül” találod magad, mert kiegészíted önmagad!
Áldd meg a munkádat, (keveset fizetnek, vagy sokat fizetnek,nem számít most), mert azzal, hogy megáldod, isteni fénnyel töltöd meg, és úgy készülsz valami jobbra.
Jogod van csodálatos dolgokra, csak hinned és érezned kell.
Rajta, áldd meg magad szeretettel!
Áldd meg a létezésed, nem számít, milyen fájdalmas élmények voltak; ezek egyszerűen a döntések, amelyeket legyőzhetsz és növekedhetsz.
Az élet vagy az univerzum áldjon meg és védjen, és töltsön el bölcsességgel és megértéssel, vezesse és világosítsa meg gyönyörű létezésed minden egyes lépését ! Isten áldjon Mindannyiónkat! Legyen béke a szívünkben! -Simonné Matók Tünde