„Szeretnünk kéne egymást addig is. Összejárni. Nevetni. Örülni. Köszönni. Alkotni. Szeretni. Főzni, enni, szeretni. Szeretkezni. Átölelni. Nevetni. Sírni a nevetéstől. Megpihenni. Simogatni. Mosolyogni csendben. Hallgatni nagyokat. Ehelyett teljesen mást teszünk. Aggódunk, félünk, manipulálunk, kepesztünk, szorongunk, félünk, nyomulunk, kompenzálunk, akarunk, sértődünk, haragszunk, stb. Mennyi elpocsékolt perc és óra. Mennyi elpocsékolt és kárba veszett nap és év.  És egyszer elmegyünk. Haraggal, el nem intézett dolgokkal.” – Fenyő Iván