Hiszem, hogy létezik őszinte kapcsolódás emberek között. Amikor a lelkek találkoznak.
Amikor szívből képesek vagyunk figyelni a másikra, csendben hallgatni és nem tanácsokat osztogatni. Nem megszólni, beleszólni, minősíteni, ítélkezni, a másik életéről véleményt formálni. Csendben lenni, türelemmel, megértéssel, szívből jövő meghittséggel. Mert ha közbeszólunk, nem a másikat fogjuk meghallani, hanem a saját lelkünket, hangunkat, mondanivalónkat.
Figyeljünk és vigyázzunk egymásra, őszintén kapcsolódva a szeretet nyelvén, együtt érezve örömben, fájdalomban, nevetésben, könnyben! – Deverdics Éva