Spirituális utunkat járva számtalan tanítóval és tanítással találkozunk. Sok tanító mondja, hogy előbb adnunk kell, hogy kaphassunk. Még is nagyon sokszor azt látjuk, hogy vannak emberek akik erőn felül adnak, a másik embert helyezik önmaguk elé és még is romokban hever az életük.

Mint mindennek, ennek is az alapja az, hogy ebben az Univerzumban minden rezgésből áll. A Vonzás Törvénye a hasonló rezgéseket összerendezi, az eltérőeket pedig taszítja egymástól. Minden ember erős elektromos-mágneses hullámot bocsát ki. Ezt a hullámot az határozza meg, hogy épp abban a pillanatban min van a figyelmünk, mire gondolunk. A rendszeresen ismételt gondolataink ereje rendezi az életkörülményeinket.

Amikor az emberek az adásról beszélnek, a szavaikra és tetteikre utalnak:

„Ezt és ezt mondtam, ezt és ezt tettem, ami szerintem jó volt, de teljesen mást kaptam vissza.”

A fent említette fontos dolgot, el szoktuk felejteni! Mégpedig a rezgés/érzésbeli hozzáállásunkat!

Nagyon sokan tapasztaltuk már a következő jelenetet:

Veszekedő szerelemes pár egyik tagja dühösen kiabálja:
„Hát nem érted, hogy szeretlek?”

Szerintem mindannyian látjuk, hogy ebben a helyzetben minden van, csak szeretet nincs. Ugyanis nem az a lényeg, hogy mit teszünk, mondunk, vagy nem teszünk, nem mondunk, hanem az, hogy mit Érzünk mindeközben.

Pl.: Tegyük fel látsz egy hajléktalan embert. Amikor odalépsz, hogy segíts neki, de közben szánalmat, sajnálatot érzel iránta, akkor valójában nem segítesz neki. Még akkor sem, ha fizikai szinten valamit meg is teszel érte pl. élelemet, vagy pénzt adsz neki.

Ha viszont csak rámosolyogsz, gondolatban jót kívánsz neki és egy szót sem szólsz, csak sugárzod a jólét és szeretet érzését felé, akkor ezt ő is érzékelni fogja, és ezáltal inspirálni fogod őt. Egy szót sem szóltál, nem intézkedtél, mégis ezzel elindíthatod a gyógyulás és önmagára találás útján. Mert a hit, a remény, a szeretet és a bizonyosság rezgései átragadtak rá.

„Ebben a fizikai világban túlságosan számítotok a fizikai cselekvésre és a szavakra, pedig az elsődleges kommunikáció köztetek és minden létező között is elsősorban rezgések útján történik. Amikor tehát azt mondod: ‘Adok valakinek’, akkor azt nézd meg, hogy milyen rezgéseket közvetítesz felé, hogyan érzed magad akkor amikor adsz? Ha a szegényeknek pénzt dobsz, de ezt sajnálattal, elkeseredetten teszed, nem fogsz mélyreható változásokat elindítani bennük, sőt megerősíted őket az elkeseredettségükben. Ha viszont örömmel adsz, jólétet, boldogságot sugárzol, akkor ezt mindenki megérzi. Legyen szó egy kimondott szóról, egy ajándékról, egy beszélgetésről, fizikai kontaktusról, vagy akár csak annyiról, hogy egy távol élő barátodra szeretettel gondolsz – meglátod minden esetben venni fogják a belőled áramló érzéseket.”

Tehát ha valaki rendszeresen ad, de közben boldogtalan az élete, az azt jelenti, hogy az adás folyamatában nem érzi jól magát és, akkor igazából nem is ad sem másnak, sem önmagának! Mert az adás pillanatában feszültséget, ellenállást érez magában, esetleg kompenzálni akar valami hiányosságot, amit önmagában lát.

Ha valóban, örömmel adsz, akkor soha nem érzed azt, hogy kevesebb lettél, és mindig bőségesen visszakapod azt, amit adtál.
Fontos, hogy lássuk, amikor adunk, akkor voltaképpen nem fizikai dolgokat, hanem rezgéseket, érzéseket adunk.
És amilyen érzéseket, rezgéseket bocsátunk ki magunkból, pontosan azt kapjuk vissza – mert a Vonzás Törvénye így működik.

Legyünk tudatába annak, milyen érzések vannak bennünk, mire figyelünk, mi az ami jó érzést kelt, és figyelmünket tartsuk meg ezeken a jó érzéseket keltő gondolatokon, és megtapasztaljuk, hogy minden amit teszünk áldást és jólétet hoz önmagunk és minden érintett számára is.

Abraham-Hicks