” Íme egy technika a folyamatos, tudatos, pozitív teremtéshez.
Napközben figyelj az érzéseidre!
Amíg pozitív érzelmeket érzel, tudhatod, hogy a kívánt dolgok irányába teremtesz.
Ha azonban negatív érzéseket tapasztalsz, azonnal állj meg, s tedd föl magadban a kérdést:
Milyen szó, gondolat vagy tett váltotta ki belőlem ezt az érzést?
Ha tudsz rá válaszolni, akkor gyorsan tudod azonosítani.
Amint azonosítottad , tedd föl magadnak a kérdést:
Mit akarok?
Ezután fogalmazz meg erőteljes pozitív állításokat, melyek átvezetnek a pozitív gondolat vágyott állapotába.
Apró lépésekben haladj, az egyik állítást a másik után rakva, úgy ,hogy újra pozitív érzelmeket érezz.
Így ismét a céljaid felé haladsz.
Egy példa:
Egy új piros autó megszerzése a szándékod.
Ahogy megírtad a listádat róla, hogy mit és miért akarsz, tele vagy erős, pozitív érzelmekkel.
Kocsis tehát úton van feléd, mert elindítottad a folyamatot és nem tettél semmit annak megállítására.
Majd egyszer megpillantasz egy hasonló autót, amire vágysz.
Ha ránézve örömet érzel, összhangban vagy vele.
Ha azonban a kocsira pillantva rosszkedvű leszel, vagy irigységet érzel, mert neked nincs ilyened, ellököd magadtól az autót, ahelyett, hogy életedbe vonzanád azt.
Mivel érzékeny vagy negatív érzéseidre, tudatára ébredhetsz, hogy eltaszítod a kocsit magadtól.
Frekvenciát válthatsz a pozitív érzelmi állapotba:
Ilyen új piros kocsit akarok.
Útnak indítottam a megteremtődését, most már csak hagynom kell, s úgy lesz.
Irányító rendszerem figyelmeztetett, de ezt most abbahagytam.
Gyönyörű kocsi!
Csak a gondolataim lökhetnék el tőlem.
Gondolataim azonban ismét vonzzák a kocsit.
Tudom, mert pozitív érzelmeket érzek.”
Hatalmas kincset ér hát, ha korán felismered, hogy negatív ösvényre tévedtél, mert akkor tudatos döntéseddel frekvenciát válthatsz.
A negatív érzés rendkívül hasznos, mert figyelmeztet a negatív teremtésre.” –  Abraham Hicks 

„Keresd azokat, akik énekelnek, történeteket mesélnek, élvezik az életet és öröm sugárzik a szemükből. Mert az öröm fertőző, és mindig talál valami megoldást,akkor is, ha a logika csak a hiba magyarázatát találta meg.Keresd azokat, akik hagyják, hogy a Szeretet fénye szabadon áradjon: korlátozások, előítéletek, viszonzások nélkül, és anélkül, hogy félne a meg nem értettségtől.
Nem számít, hogy érzed magad: minden reggel úgy kelj fel,hogy felkészülsz a fényed kibocsátására. Aki nem vak, az látni fogja a ragyogásod és el lesz bűvölve tőle.” – P. Coelho

Az inkarnáció szellemi törvényei

A karmikus tanítások szerint mindig ugyanazok a lelkek találkoznak, csak különböző emberek formájában.
A lélek a fizikai megtestesülés ciklusain megy keresztül, mert valamilyen adóssággal vagy kötelezettséggel tartozik, ezért nem teljesen szabad.
A másokkal való kölcsönhatás révén lehetőséget kapunk arra, hogy megszabaduljunk a „rossz” karma bilincseitől. A karma nem más, mint a szeretet és a Forrással való kapcsolat hiányából fakadó tettek eredménye, a karmikus tanítások szerint.
Alapvetően egy olyan energiaforrásból származunk, amelyet Szeretetnek hívunk. Az életeink során látjuk ezt a gyönyörű energiát, és sok néven illetjük. Tény, hogy a romantikus szerelem, amit egymás iránt érzünk csak egy pillantást jelent erre a forrásra.
Ez a Szeretet forrás a valódi otthonunk, ahonnan a lelkünk származik, és azért jöttünk ide ebbe a világba, hogy kifejezzük ezt a Szeretetet a másokkal való kölcsönhatás révén.
De ahogy az életünkön haladunk keresztül elfelejtjük, hogy honnan jöttünk, már nem hangolódunk rá a Szeretet forrására, és szándékosan megsértjük egymást.
A szeretet hiánya miatt tudatosan vagy öntudatlanul bántunk másokat, vagy bántanak bennünket. Így térünk el a Szeretet forrásunktól és hozzuk létre ezeket az „adósságokat” vagy akadályokat, amelyekre szükségünk van bizonyos kölcsönhatások átgondolására.
A karmikus tanítások szerint a karmikus feljegyzések az Akashában (az univerzum emlékében) vannak tárolva, és nem állnak rendelkezésre a tudatos elménkben. De megtanulhatjuk a leckéket azon érzések és érzelmek révén, amelyeket mások idéznek elő bennünk.
Ha valaki teljesíti a célját, akkor eltávolodik az életünkből. Vannak, akik miatt kellemetlenül érezzük magunkat, amikor közel állunk hozzájuk, ezért egy kis megkönnyebbülés, hogy eltávolodunk tőlük.
Azok az emberek, akikkel életünk során találkozunk a tanítóink, akiknek szerepe az, hogy segítsenek nekünk abban, hogy megszabadulhassunk azoktól a mérgező dolgoktól, melyeket magunkban tartogatunk.
Egy emberrel való első kapcsolat vizuális szinten zajlik, de általában a vonzódás egy másik tudatalatti szintről származik, ahol a tudatalatti karmikus feljegyzések olvashatók.
A karmikus feljegyzéseink és a másik személy karmikus feljegyzése „felismeri” az alapvető dolgot a karmánk tisztázása érdekében, így kapcsolódás vagy belépés jön létre egymás életébe.
A kapcsolatok talán a karmikus adósságunk legjobb tükörképei. Nézzük a Szeretet forrását, de a bennünk lévő mérgek mozaikain keresztül.
Olyan emberekkel kerülünk kapcsolatba, akik tükrözik az összes elfojtott „szennyeződésünket”, amely megakadályozza, hogy tiszta szeretetet sugározzunk.
Egy kapcsolatban nem növekszünk azáltal, ha a legjobb tulajdonságainkat fejezzük ki, amelyek valójában nem mi vagyunk, hanem a konfliktusok által.
A konfliktusok pillanatai aranyat érnek, mert fontos dolgok történnek. Amikor megvan a féltékenységünk első pillanata, meg kell kérdeznünk magunkat: „Miért van ez az érzésem? Mi ez bennem?”
Ezek a töredékek a személyiségünk gyengeségei. Lehet, hogy gyerekkorunkban kiközösítettek bennünket, és ez az elutasítás életünk döntő időszakában mágnesként vonzotta ezeket az érzelmeket.
Így idővel személyiségünk polarizálja és darabjaira bontja ezeket a bizonyos érzelmi élményeket, például a félelmet, fájdalmat, gyűlöletet, féltékenységet és így tovább, míg egy részünk továbbra is stabilan működik.
A stabilitás elképzelését kényszerítjük rá a másokkal való kapcsolatainkra. De ha a partner viselkedése elmarad ettől a gondolattól, és ha nem tudjuk megérteni néhány tettét, akkor átváltunk a félelem töredékekre, ahonnan a tudatunk meríti hiedelmeit.
Minél inkább megszabadulunk ezektől a töredékektől, annál közelebb kerülünk ahhoz, hogy tiszta szeretetet sugározzunk alaptermészetünk szerint.
A karma lényege nem az, hogy szenvedned kelljen, hanem, hogy képes legyél egyesülni a feltétel nélküli szeretettel és a lelki integritásoddal.
Ennek a szerepe az, hogy visszahozzon a tiszta szeretet természetes frekvenciájába, amit fiatal korodban sugároztál, mielőtt minden darabokra tört volna.
Ezért találkozunk ugyanazon lelkekkel minden inkarnáció során, hogy segítsenek megtanulni a leckét, melyek visszavezetnek az elsődleges célunkhoz, hogy terjesszük a szeretetet.
Mindannyian darabjai vagyunk ennek a nagy kirakósnak. Mindkettő vagyok, a csepp (én) és az óceán (minden ember), mert minden apró cseppben ott az óceán. És mindaddig, amíg a kapcsolatok nem kristályosodnak ki ezen a szinten, az emberek folytatják az inkarnáció ciklusait a különböző életekben és különböző szerepekben. – Szabó Judit

Amikor megszületsz, vonatra szállsz, találkozol a szüleiddel. Azt hiszed, mindig veled fognak utazni. Viszont egy bizonyos állomáson leszállnak és egyedül maradsz…
Ahogy telik az idő, mások is leszállnak.
Fontosak, barátok, ismerősök, gyermekeink, néha életünk szerelme.
Sokan elhagyják ezt az utat, többé-kevésbé csalódást,űrt hagyva maguk után.
Mások olyan diszkrétek lesznek, hogy észre sem vesszük, hogy elhagyták a helyüket.
Ez a vonatút tele van örömökkel, szomorúsággal, elvárásokkal, csalódásokkal,boldogsággal és búcsúzással.
Ennek az útnak a sikere az összes utassal való jó kapcsolaton múlik, feltéve, hogy mindent beleadunk…
Nem tudom, melyik állomáson ér véget ez az utazás, tehát légy boldog, szeress, bocsáss meg.
Fontos, hogy ez szerint éljünk, mert amikor leszállunk a vonatról, emlékeket kell hagynunk azoknak, akik folytatják útjukat.
Szóval, szerezzünk szép emlékeket.
Örüljünk annak amink van, és adjunk hálát minden nap, hogy utunk még mindig tart…