A Béke az Élet!

A belső béke megfizethetetlen. A béke az élet harmonikus irányítása. Lüktet az életenergiától. Olyan erő, amely könnyedén felülmúlja minden világi tudásunkat, ugyanakkor mégsem választható el földi létünktől. Ha megnyitjuk a megfelelő belső csatornákat, akkor ez a béke itt és most érezhetővé válik.
A béke örök.
Sohasem túl késő békét lelni. Ennek mindig itt az ideje. Életünket valóban gyümölcsözővé tehetjük, ha nem vagyunk elválasztva Forrásunktól, ami nem más, mint az örökkévalóság békéje. A legnagyobb szerencsétlenség, ami emberi lényt érhet, ha elveszíti belső békéjét. Nincs az a külső erő, amely képes lenne megfosztani tőle. Saját gondolatai, saját tettei azok, amik megfoszthatják tőle.
A béke élet.
A béke örök üdvösség. Kétségtelenül léteznek mentális, vitális és fizikai problémák, de rajtunk múlik, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk azokat. Egy biztos, ezek nem elkerülhetetlen velejárói az életnek. Mivel mindenható Atyánk csupa béke, így a béke közös örökségünk. Óriási baklövést követ el az, aki a kínálkozó arany lehetőségekkel visszaél, azokat elmulasztja, és így tovább szélesíti a majdani megbánás széles útját. Itt és most, mindennapi tevékenységeink közepette, el kell határoznunk, hogy szívvel-lélekkel a béke tengerébe vetjük magunkat. Téved, aki azt hiszi, hogy élete alkonyának közeledtével a béke magától beköszönt hozzá.
Abban bízni, hogy spiritualitás és meditáció nélkül megtaláljuk a békét, annyi, mint a sivatagban vizet remélni. Csak akkor lesz békénk, ha végleg felhagyunk azzal, hogy másokat kritizáljunk. Az egész világot teljesen a sajátunknak kell éreznünk.
Ha mások hibáira figyelünk, belépünk az ő tökéletlenségeikbe. Ez a legkevésbé sem válik hasznunkra. Bármily különös is, minél mélyebbre merülünk, annál nyilvánvalóbbá válik számunkra, hogy mások tökéletlenségei a mi saját tökéletlenségeink, csak más testben és elmében.
Ellenben, ha Istenre gondolunk, az Ő részvéte és istenisége kiterjeszti az Igazságról való belső látomásunkat. Csak spirituális megvalósulásunk teljességében tudjuk az emberiséget egyetlen családnak elfogadni.

Nem szabad hagynunk, hogy múltunk felkavarja és tönkretegye szívünk békéjét. Jelenlegi jó és isteni tetteink könnyen ellensúlyozhatják múltbéli rossz és istentelen tetteinket.
Ha a bűnnek hatalmában áll megríkatni minket, akkor a meditációnak kétségtelenül hatalmában áll, hogy örömet adjon, hogy isteni bölcsességgel áldjon meg minket.
Békénk belül van, és ez a béke életünk alapja. Ezért hát határozzuk el, hogy mától fogva értelmünket és szívünket az odaadás könnyeivel töltjük meg, melyek a béke alapját képezik. Ha az alap szilárd, nem számít milyen magasra emeljük az építményt, sosem fenyeget minket veszély.
Mert béke van lent, béke van fent, béke van bent, béke van kint.
Milyen lépéseket tehet az ember, hogy belső békére leljen?
Gyakorlati szinten, ne várj el másoktól semmit a fizikai síkon. Csak adj, adj és adj, mint az anya, aki mindent odaad gyermekének, azzal a gondolattal, hogy a gyermek nincs abban a helyzetben, hogy bármit is adhasson cserébe.
Ne várj semmit a világtól, csak szeresd a világot, és kínáld fel képességedet, belső gazdagságodat, örömödet. Mindenedet, amid csak van, add a világnak feltétel nélkül. Ha bármit is elvársz a világtól, akkor nyomorultul fogod érezni magad, mert a világ nem ért téged, a világ nem törődik veled. Ha bármit meg tudsz tenni feltétel nélkül, akkor meglesz a lelki békéd. Ez az egyik módszer.
A másik módszer, hogy a szívedre meditálsz, ahol állandó öröm és állandó szeretet honol. Akkor nem fogsz mások elismeréséért sírni. Akkor állandóan belső Forrásodra támaszkodsz, ott pedig végtelen öröm, végtelen szeretet, végtelen béke van. A legjobb dolog, ha a szívre meditálsz. Ez a második megoldás igen hatékony. – Sri Chinmoy

„Gyûlöleteddel a gyûlölködőt, félelmeddel a félelmetest, aljasságoddal az aljast, nagyravágyásoddal a hatalomszomjat, gyengeségeddel a gyengítőt, bánatoddal a kilátástalanságot hallod meg, de derûddel a Derût, erőddel az Erőt, bizakodásoddal a Bizalmat hallod.
Amire hangolod magad, azt az „adást” veszed, és a hangoltságod megteremti a sorsodat. Minden erő, érzés és gondolat szüntelen adásban van. Rajtad múlik, hogy mit fogadsz be.” – Müller Péter

“Egyedül te magad teremthetsz békét meghasonlott lényed egymással harcoló részei között!… Lépj ki Mája szembefordított tükrei közül, amelyek saját arcod megsokszorozott, egyre távolodó, homályosuló rémképeivel ijesztgetnek számtalan álnév alatt. Az Isteni Fény ragyogása nem vet mulandó árnyékot. …”- Szepes Mária

Ha gyógyítóhoz mész azzal a panasszal, hogy elkeseredettnek, csüggedtnek vagy depressziósnak érzed magad, a következő négy kérdés egyikét teszi fel:
-Mikor hagytad abba a táncot?
-Mikor hagytad abba az éneklést?
-Mikor hagytad, hogy a történetek elvarázsoljanak?
-Mikor hagytad abba, hogy kényelmet találj a csend édes területén?
Ha megálltunk táncolni, énekelni, történetekben elvarázsolódni, vagy a csendben kényelmet találni, ott tapasztaljuk a lélek elvesztését.
A tánc, az éneklés, a mesélés és a csend a négy univerzális gyógyír a léleknek. – The Four-Fold Way

Próbáld szíved mosoly-erejével
Megváltoztatni a világot!
Sikerülni fog.
A valódi belső örömöt magad teremted.
Nem függ a külső körülményektől
Vagy a külső eredményektől.
Nincs az a mágikus erő,
Mely oly szép, erőteljes és ösztönző lenne,
Mint mosolygó szemünk.
Egyetlen mosoly
Hatalmas mértékben megnöveli
A világegyetem szépségét.
Szívem belső boldogsága
Könnyűszerrel elűzheti
Életem külső terhének nehézségét.
A boldogság
Nem szerencse kérdése.
A boldogságot
Imánkkal és meditációnkkal
Ki kell fejlesztenünk.  –  Sri Chinmoy

„Nem azért vannak problémáid az életedben, hogy megold őket. A gondokat azért kaptad, hogy a megoldás közben megismerhesd önmagad.” – A. J. Christian

„Az élet valóban bőkezű azokhoz, akik a személyes történetük szerint élnek.” – P. Coelho

„Ha egyszer az élet tálcán kínál valamit, azt el kell fogadni, ellenkező esetben nagy árat fizetünk. Az élet mindig bölcsebb nálunk.” – Clara Sánchez

„Igazi társad csak az lehet, akitől nem félsz. Aki előtt nem kényszerülsz színjátékra. Nem is tudsz. Ha igazi társad, úgy jár benned, mint saját magában, és te is őbenne. Másokhoz hasonlóan te is sok mindent nem szeretsz magadban, de még annál is több dolog van, amiről nem is tudod, hogy benned van. Eldugtad, magad előtt is. Vagy így mondom inkább: lehazudtad. Olyan helyre dugtad, hogy te sem látsz oda. Nem is akarsz, nem is tudsz róla, de ő tud! Ő látja!
A társaddal „igazságviszonyba” kerülsz. Ez az, ami az igazi párkapcsolatban életveszélyes. Beengedni valakit magamba oda, ahová én sem megyek be szívesen: ez a jó kapcsolat alapja. Ez csak kölcsönös lehet. Ő is csak akkor lehet a társad, ha beenged önmagába. Lelkének olyan helyére, ahol nemcsak az értékeit, de minden szennyesét is őrzi, eldugva, hogy maga se lássa. Elfelejtse, és letagadja, olyan erővel, hogy meggyűlölje azt, aki szóvá teszi és megmondja neki.
Gondold el: ha szeretkezel, le kell vetkőznöd, meztelenre, és ez még nem elég. Bele kell bújnod a legtitkosabb szerveddel a másik testébe, és be kell fogadnod a tested legintimebb részébe őt. Nincs mese.
Egymásba kell bújnotok hazugság, szemérem, szégyen, önvédelem nélkül. Egymásban kell járnotok, a legérzékenyebb, legtitkosabb helyeken. Így van a lelkünkkel is.
Azért ritkák manapság a jó kapcsolatok. Félünk tőle. Vagy én – vagy te. Rendszerint mindketten félünk, és nem azért, mert a másik előtt, hanem főleg azért, mert saját magunk előtt is kiderül, mi az, amit nem óhajtunk, és nem merünk megpillantani magunkban.
A jó párkapcsolathoz bátorság kell. Nyíltság. Nyitni pedig csak az mer, aki nem fél meglátni önmagában mindazt, amit nem szeret, és nem fél kiadni másnak a „titkos kódjait.” Ezt csak azzal tudod megtenni, aki szeret téged.
Vagyis tudod, hogy jót akar neked.”
Müller Péter

„A legfontosabb spirituális döntés, amit hozhatunk, hogy összehangoljuk magunkat az univerzum akaratával.
Amikor stresszes vagy, és eszméletlen/ spirituálisan alszol, a reakció az, hogy ujjal mutogatsz másra / másokra, hibáztatva őket, de azok az emberek csak hírvivők: az Univerzum küldte őket, hogy megmutassa neked, hogy nem vagy egy az energiával.
Amikor tudatában vagy és felfedezed, hogy stresszes vagy, nem mutogatsz másokra, mert az nem segít rajtad.
Amikor összhangba kerülsz az Univerzummal, a belső békesség állapotában vagy, kiegyensúlyozott vagy, bizakodsz abban, hogy minden a javadra működik, nyitott vagy bármire, ami az utadba kerül, és nem próbálod megtartani a dolgokat / embereket az írányításod alatt.
Amikor az ego teréből funkcionálsz boldogtalan vagy, beteljesületlen vagy, morcos vagy, kaotikusnak, fájdalmasnak és igazságtalannak tekinted az életed.
És mindezek az alacsony rezgésű államok azt jelzik, ahogy az Univerzum közvetíti neked: ” Hagyd abba, amit most csinálsz, és hangold össze magad az isteni akarattal! – Matt Kahn