Megtanultam nemet mondani arra, ami lehúz. Megtanultam nemet mondani arra, aki lehúz…
– Priorizálok:: az első hely az enyém.
– Lettek belső tartalékaim, már nem égek el “semmiért egészen”…
– Tanulok nem pazarolni semmit. Sem az ételt, sem az időt, sem magamat.
– Egyre kevesebbszer magyarázkodok.
– Rendszerezek, hogy szabad maradhassak.
– Nem keresek minden kérdésre választ.
– Nem válaszolok minden kérdésre.
– Tudatosan lélegzem.
– Meghajolok, ha az felemel.
– Kezdem megérteni, hogy vannak sokkal fontosabb dolgok, mint a félelem.
– Tudok örülni apróságoknak.
– Elfelejtek ezt-azt. Sajnos. Szerencsére.
– Zavar a káosz.
– Nyugtat a csend.
– Fáraszt a vitatkozás.
– Nagyon kevés emberrel beérem.
– Hallgatok magamra.
– Egyre kevesebbszer bánt, ha kinevetnek.
– Nem hiszek a csodákban. Pontosan tudom, hogy vannak.
– Vigyázok a bennem lévő gyerekre. Ha pedig táncolni, énekelni, ugrálni, bolondozni van kedve, hát hagyom. Hadd tegye.” – Lőrinczi Emese