Ha szereted magad, meglepődve tapasztalod, hogy a többiek is szeretnek. Senki sem szereti azt, aki még önmagát sem képes szeretni. Ha te magad képtelen vagy szeretni magadat, ugyan kitől várhatnád el, hogy megpróbálkozzon ezzel? És aki nem szereti magát, az nem maradhat semleges sem. Ne feledd, az életben nem létezik semlegesség! Ha valaki nem szereti magát, az biztosan gyűlöli magát – az élet nem ismeri a semlegességet. Az életben mindig választani kell. Ha nem szeretsz, akkor nem maradhatsz egyszerűen ebben a szeretet nélküli állapotban. Nem. Akkor gyűlölnöd kell! Aki pedig gyűlöli magát, az rombolni fog. Önpusztító lesz. Aki gyűlöli magát, az mindenki mást is gyűlölni fog – dühös lesz és erőszakos, szüntelen haragban mindenkivel. Aki gyűlöli magát, hogyan is remélhetné, hogy a többiek szeressék?
Ha képes vagy magad elfogadni úgy, ahogy vagy, akkor az növeli önbecsülésed, és bátorítja önfelvállalásod!
Ha továbbra is ragaszkodsz az illúzióidhoz, szenvedni fogsz.
Ha diszharmónia van a belső és a külső tered között, szenvedni fogsz. A valódi harmónia az, amikor ugyan azt mutatod, aki bent is vagy, tehát nem megfelelési kényszerből játszod a szerepeidet, hanem önszeretetből.
Csak így tudsz őszintén létezni a földön.
És csak ha őszinte életet élsz tudsz elérkezni az elfogadó szeretet állapotába!
Lépj be ebbe a világba – a szerethető valóság állapotába!
Asajah