Vársz egy különleges alkalomra…
Hogy kinyiss egy üveg bort…
Hogy felbontsd a tábla csokit…
Hogy újra megnézd a kedvenc filmedet…
Hogy pizsamában, meleg takaró alatt, forró kávét kortyolgatva ébredezz…
Hogy végre olvass egy jó könyvet…
Hogy meglepd magad valami csinos darabbal, bármivel…
Hogy elmenj sétálni, mozogni…
Hogy arra figyelj, mit, mennyit eszel…
Hogy beiratkozz a vágyott tanfolyamra…
Hogy valaki megkérdezze Tőled, „egyébként jól vagy”?
Hogy elmondd mit érzel, annak, aki fontos…
Hogy kiállj magadért a munkahelyen…
Ha utálod az egészet, akkor felmondj…
Hogy belevágj valami újba…
Hogy végre Te irányítsd magad, és ne más Téged…
Hogy a félelmeidet egyszer és mindenkorra legyőzd…
Hogy már egyáltalán ne harcolj…
Hogy minden sejtedben a szeretet éljen.
Mert tudod, minden alkalom különleges…
Mert tudod, ha mindig csak vársz… Semmi nem fog történni…
Ezért ne várj, soha nem késő elkezdeni élni…
Tóth Teodóra