Tanmese
– Jó napot! Bejelentést szeretnék tenni. Elveszítettem a gondomat.
– Hogy nézett ki? Adna részletes személyleírást róla?
– Hát olyan tenyeres- talpas, ormótlan, nagy, szürke. Mindig sóhajtozik. Ja, és van egy púpja.
– Értem. Mennyi idős a gondja?
– Hát nem is tudom. Elég régóta megvan már. Talán úgy 20 éves lehet.
– Tegnap találtunk egy hasonló gondot, ott ücsörög abban a zárkában, látja?
– Megnézhetném közelebbről? Innen nemigen látom.
– Persze. Kinyithatom a zárkát, bemehet, de számoljon vele, hogy magára fog ugrani. Tudja, a gondok, mint a mágnes….
Biztosan haza akarja vinni?
– Nem is tudom. Valahogy nem találom a helyemet mióta eltűnt. Olyan furán könnyű vagyok. Úgy megszoktam már, hogy lehúz, most akár repülhetnék is, de a szárnyaim teljesen elgémberedtek az évek alatt, nem hiszem, hogy megtartanának.
– Forduljon meg, hadd nézzek rá a szárnyaira!
Magának teljesen rendben vannak a szárnyai ahhoz képest, hogy 20 éve nem használta őket. Nézze, tavasz van, menjen fel valami hegytetőre, nyissa szét a szárnyait, érezze velük a szelet, hagyja, hogy átmelegítse a Nap, aztán repkedjen kicsit. Először csak alacsonyan, majd szép lassan belejön. Fontos, hogy ne agyaljon, ne rágódjon a múlton, mert akkor könnyen zuhanni kezd. A gondját meg bízza csak rám. Majd leadom a Gondűzőbe. Az egy remek otthon öreg gondoknak. Nem törődik ott velük senki, elsóhajtoznak magukban, aztán idővel szépen összetöpörödnek és eltűnnek.
– Hát jó. Köszönöm a segítségét! Akkor azt mondja, hogy nem kell már gondoskodnom róla?
– Nem. Elengedheti. 20 év elég nagy idő. Na, ne toporogjon itt, látom, hogy a gondja észrevette. Ide- ideles és egyre hangosabban sóhajtozik. A hatásvadászathoz nagyon értenek ezek a bestiák. Na, menjen! És ne gondolkodjon túl sokat. Meditáljon, repkedjen, az majd segít a felejtésben.
– Köszönöm biztos úr! Gondtalan napokat magának!
– Magának is! A szomszédban van egy éjjel- nappal nyitvatartó álombolt. Vegyen valami helyes kis álmot magának ma éjszakára. A frissen szabaduló gondtalanoknak adnak kedvezményt.
– Aviszontsohanemlátásra!
– Aviszontsohanemlátásra!
forrás: Érző gondolkodás