Húsvét misztériuma


A húsvéti Misztérium lényege Krisztus feltámadása.

A feltámadás lényege egy olyan transzmutáció, mely a földi energiaminőséget Istenivé alakítja vissza. Minden ember feladata, nemre, korra, fajra, vallásra való tekintet nélkül, hogy felfogja a Golgotai Misztérium jelentőségét, és kiépítse a kapcsolatot a feltámadott Krisztussal. Ez a Húsvét üzenete!

 

fényteste

 

A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.

Az ember a maga világnézetét először a kozmológiára, majd a csillagfényben megnyilatkozó erőtől és az élő kozmikus igétől áthatott „központi ember” szemléletére építi. Így vezeti az embert az isteni gondviselés.
Hogy a világ eredete úgy is feltárulhat előttünk, ha megismerjük Jézus benső emberi mivoltát, és kapcsolatot teremtünk a magunk és Jézus benső emberi mivolta között, ahogyan azelőtt kapcsolatot teremtettek a Földön élő ember és a csillagokból megszólaló örök kozmikus ige között, ezt nyilatkoztatja ki a golgotai misztérium az emberiség számára.

Ma elérkezett a húsvéti ünnepkör csúcspontja.
A hívek nagyszombat estéjén Jézus feltámadását ünneplik. Több ez számukra egyszerű ünnepnél, ez maga a lényeg: az Élet diadala a Halál felett.
Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. A katolikus liturgia szerint este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, a tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak, ezt követi a keresztvíz-szentelés. A jeruzsálemi Szent Sír templomban minden év nagyszombatján éjfélkor megismétlődik a Szent Láng szertartása.

Virágvasárnapon, a húsvét ünnepét megelőző vasárnap,  arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A Nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz Húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

angyalfényben

 

Az ünnep szimbólumai:

A húsvéti tojás a Kozmosz, a Világ, Ember a Világ-Tojásban szimbóluma. A tojás a vibráló és lüktető, határtalan kör, melynek nincs kezdete, nincs vége. Ez jelenti a határtalan teret és a korlátlan időt a végtelenben. Olyan, mint a kör, a még meg nem nyilvánult Isten jelképe, a teljesség, a végtelenség szimbóluma. A tojás szétrepedésével alakult ki a Föld és az Ég. A tojás az élet csodája iránti ámulat jelképe. Az élet elve és minden lét csírája benne foglaltatik a Kozmikus Tojásban: azért az emberi tökéletességet lehetővé tevő potenciál és erő szimbóluma. Ezt az ősi kettősséget szimbolizálja a Yin-Yang.

A barka ugyanezt jelképezi, csak nem az emberre, hanem a természetre vonatkoztatva.

A nyúl szintén a szapora termékenységgel a szellem spirituális világára utal. Osarának, a tavasz Istennőnek a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az Istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.

A bárány ártatlanságot, összetartozást, jólelkűség, jámborság, eltévelyedés szimbóluma. Az Isten Báránya, aki elveszi a Világ bűneit.

 

Minden Húsvét hétfőn Bennünk támad fel Krisztus!

A Megváltás misztériuma által válhatunk tudatos szellemi Lényekké, mert az Ő krisztusi Tudatossága bennünk van!
Jézus Krisztus szent megváló Fénye ragyog be minden lelket és segít minket vissza a szellem Fényeibe! Kérjük, hogy fogja meg a kezünket és vezessen minket a Jézusi úton Haza, a Tudatosságba!

 

“Isten emberré lett, hogy az ember Istenné lehessen.”

https://www.youtube.com/watch?v=OBWWJoDUbJY

 

Asajah

Share Button