Az ember hajt az országúton, és meglát egy kígyót, mozdulatlanul az úttest közepén. A fickó megállt, és látta, hogy a kígyó megsebesült. Ezért hazavitte, ápolta, meggyógyította. Amikor a kígyó fölépült, kinyitotta neki a bejárati ajtót, hogy elmehessen. Ahogy a csörgőkígyó kifelé tekergődzött, megmarta a lábán.
Mielőtt a méreg végzett volna vele, még odaszólt a kígyónak: “Befogadtalak, etettelek, meggyógyítottam a sebeidet, és most azzal fizetsz, hogy megmarsz?”
A kígyó megállt, és azt válaszolta: “Ez mind igaz. De mindeközben végig tudtad, hogy én kígyó vagyok.” – Steve Berry