„Érett nő csak akkor lehetsz, ha már elengedted a félelmeidet. Már nem zavar az a néhány plusz kiló, ha a kihívásokat mosolyogva fogadod, ha úgy tudsz szeretni, ahogy csak tőled telik. Mert egy igazi, őszinte nő nem fontolgatja, hogy mennyit adjon, és kinek, hiszen tudja, hogy rengeteg van még ott, ahonnan ez jött, a lelke sosem ürül ki. Csordultig van az élet szeretetével. Nem aggódik, ha valamihez nem ért, inkább mulattatja, hogy mások mennyit aggódnak a hiányosságaikon. Nem érdekli, hiszen tudja, hogy bizonyos dolgokban viszont ő a jobb. Ha már a csalódások nem törik össze, hanem leckének fogja fel, és emelt fővel magassarkúban tovább tipeg, és hagyja hogy a szél belekapjon a hajába, és elrepítse a gondokat. A vérbeli nő tudja, hogy nincs lehetetlen, minden csak akarás kérdése. És hogy nincs olyan, hogy tökéletes. Tudja, hogy mikor veheti elő a kislányt, ami ott lakozik benne, és hogy mikor legyen maga Seherezádé. Szüntelen óv és kényeztet, de nem felejti el, hogy magát is szeretnie kell minden nap. Tudja, hogy nem kell állandóan erősnek lennie, hiszen az érzelmektől lesz valaki ember. Tisztában van vele, hogy néhány dologra nincs magyarázat, és hogy neki semmit sem kell megmagyaráznia, hiszen ugyanolyan kötött, mint amennyire szabad. És csak ő dönti el, kihez köti magát, és kinek engedi, hogy sírni lássa, hogy az élete része legyen. Egy igazi nő nem engedi, hogy bárki is átgázoljon rajta, mert elsétál onnan, ahol kevesebbet kap, mint amennyit megérdemel. Nincs szüksége megmentőre, mert erős, kitartó, önmaga hőse, de hagyja a férfit maga mellett hősnek lenni. Tudja, hogy nem kell mindig sminket viselnie, hiszen a szépségével tökéletesen tisztában van. És tudja, hogy akkor szép valaki, ha a lelkében nyoma sincs háborúnak. Ha már túl van néhány fontos leckén, és a többit tárt karokkal várja, hiszen azok fejlesztik. Elenged, szeret, ölel, bátorít, megvalósít, vagy egyszerűen csak élvezi, és tudja, hogy az Élet valójában szép. Nőnek lenni pedig csudajó.” – Agárdi Zsóka
