1. Érettség az, amikor felhagysz a próbálkozással, hogy másokat megváltoztass, és helyette magad megváltoztatására összpontosítasz.

2. Érettség az, amikor elfogadsz másokat olyannak, amilyenek, mert ha nem is ismered, de tudod, hogy más volt és lesz az életútjuk, és másképp formálódik a lelkük…

3. Érettség az, amikor megérted, hogy a maga szemszögéből mindenkinek igaza van, és a valódi igazság összetett, sokoldalú.

4. Érettség az, amikor nem ragaszkodsz mindenáron az elképzeléseidhez, terveidhez, el tudod fogadni, ha az Élet másfelé visz.

5. Érettség az, amikor egy kapcsolatban nem vársz mindenért viszonzást, de nem is áldozod fel magad szeretetmorzsákért vagy mások elismeréséért.

6. Érettség az, amikor megérted, hogy bármit is teszel, azt saját békéd érdekében kell tenned. Amikor békében vagy önmagaddal és másokkal is.

7. Érettség az, amikor már nem bizonygatod senkinek, és nem traktálod a világot azzal, hogy milyen intelligens, különleges és kiváló vagy.

8. Érettség az, amikor nem keresed mások jóváhagyását, nem nekik akarsz megfelelni, bizonyítani.

9. Érettség az, amikor nem hasonlítod össze többé magad másokkal, és elfogadod magad saját gyengéiddel, szépséghibáiddal.

10. Érettség az, amikor meg tudod különböztetni a realitást az illúzióktól, a jól hangzó teóriáktól, belénk nevelt hitektől, tévhitektől és sémáktól…

11. Érettség az, amikor különbséget tudsz tenni a „szükséglet”, “vágy”, „kívánás”, “álom” és “akarás” között.

12. Akkor válsz éretté, amikor a boldogságot már nem az anyagi javakhoz, ranghoz, poszthoz… kötöd.

13. Érettség az, amikor a kudarcaid, veszteségeid, traumáid után is fel tudsz állni, és azoktól értékesebb, érettebb, mélyebb lelkű emberré, igazi csiszolt gyémánttá válsz. – Adi Shankara