“Te mit keresel egy férfiben? – kérdezte a nőtől a vele szemben ülő férfi.
A Nő egy pillanatra meglepődött, majd így felelt: – Tényleg tudni akarod?
–Igen! – mondta a férfi.
– Normál esetben, egyedülálló nőként, azt kérhetném a férfitől, amit egyedül nem tudok létrehozni, megélni, megteremteni.
Nézd, felelősségteljes felnőtt életet élek.
Fizetem a számlákat, háztartást vezetek, bevásárolok,a gyerekeimet nevelem.
Mindezt egy férfi segítsége nélkül.
Így jogosan kérdezhetném: Mit hozhatsz te az életembe?

A férfi ledermedt, az arcán látszott, hogy egyből a pénzre gondol.
A nő ráérezve erre, elébe ment: – Nem, nem a pénzre gondoltam, annál sokkal többre.
Vágyom a férfira, aki életem minden területén a tökéletességre ösztönöz.
Akitől megkaphatom az érzelmi biztonságot.
Aki nem csak a testemet stimulálja, hanem a lelkemet és az elmémet is.
Arra az érzéki férfira, aki megérti, min megyek keresztül nőként, de elég erős ahhoz, hogy védelmezni,ápolni tudjon.
Akarom a férfit, akit tisztelni tudok, mert a helyén van.
Nem a tökéletest keresem, és végképp nem azt, akivel felszínesen élünk egymás mellett.
És, hogy miért nem?
A válasz pofon egyszerű, mert rövid az élet..
– Sokat kérsz!- mondta a férfi.
– Sokat érek! -válaszolta a nő.”