Az emberek majd elhagynak,
mert más dolguk lesz.
A barátoknak szerelmei,
a szerelmeknek barátai,
a veled síróknak nevetnivalói,
a veled nevetőknek sírnivalói,
a hűtleneknek szeretői,
a hűségeseknek szenvedélyei.
a gyereknek halaszthatatlan felnőtt dolgai,
az öregeknek elkerülhetetlen elmenései.
Te is elhagyod magad százszor, kedves,
mész azzal, aki elmegy.
És százszor visszatérsz,
mert megtudod végül:
(és megkönnyebbülsz, persze)
hogy mindenki elmegy, mert dolga van.
Egyvalaki sosem hagy el végleg
Egyvalaki mindig itt marad:
Te. Magadnak.
Hisz néha másnak is dolga van veled
De örökre te:
saját magad dolga vagy.
Lőrinczi Emese