Látlak Téged!
Azt aki Te vagy, a lényed ezerszínű varázsát, a szándékaid valós akaratát.
Azt, ami lezár, hogy miért nem látod magad belül, kívül fontosnak, jónak, sikeres, tartalmas mondanivalónak. Hol tartasz a sorsod úttalan útvesztőiben, a kreált, mondvacsinált, felturbózott sötét félelmek összekuszált, összegabalyodott karmikus szálak dimenzióiban… Merre visz az út a körfolyamatban: az új lehetőségek energiái szorongásod kétségei, a beteljesedés a szeretetlenség legnagyobb akadályai. Az egy helyben toporgás fantáziátlan megrekedéseiben…. Amiben állsz az ingoványos lét félelmekkel teli kapcsolataid tekergő kígyók álomképei. Mi az amiért itt vagy, a Te világodban, a tieid között… Mit rejt a titkokkal teli ajtó, s ki nyithatja ki, hol van a valóság, a szabad akarat, a lehetőség. A kiúttalan bezárt világ karjaiban találod magad…. A sorsfeladat rejtve marad, s a karmák összeérnek…
Szabadítsd fel magad, rakd le lélekterheid!
Hallak Téged!
„Mindaddig, amíg a tudattalan nem válik tudatossá, a tudatalatti irányítja az életed, és te azt sorsnak nevezed.” – Jung
Látlak téged, kívülről – ahogyan az sorsutad előtted kanyarog, s ha köd felszáll, a rejtett ösvény kiterjedt vonása, a lelked végtelen aranyló ragyogása, belső aranyangyalod szárnysuhogás közben felszáll, mert legbelül ő tudja hová, s merre tart Veled a téridő valóság. Látlak Téged belülről – ahogyan szövőd vágyálmaid köré a múlt árnyait, a jövő felé a lehetetlenség homályait… Látlak, hallak, és tudlak Téged – sorsod nem egyenes vonalban halad… Amikor a múltban megrekeszd, nem vagy jelen a „mostban”.
VÁLTOZZ, HOGY VÁLTOZTATHASS! – KERESS MEG, HA SZERETNÉD, HOGY EBBEN SEGÍTSEK NEKED!