” Néha elgondolkodom azon, hogy milyen különböző karaktereket játszom emberek történeteiben.
Egyesek elbeszéléseiben szörnyű ember vagyok,
másokéban pedig szeretnivaló.
És egyiknek sincs köze ahhoz az emberhez, aki valójában vagyok.
A lencsét, amelyen keresztül mások látnak téged, a neveltetésük,
a hiedelmeik és az egyéni tapasztalataik színezik.
Vannak, akik az élénk személyiségedet szeretetre méltónak,
mások pedig idegesítőnek látják.
Egyesek szerint gyenge és érzelmes vagy, mások pedig biztonságban érzik magukat melletted.
Egyesek szerint bunkó és önző vagy, mások pedig tisztelik, ahogyan kiállsz magadért.
És egyiknek sincs köze ahhoz, hogy ki is vagy valójában,
mint ember.
Azt kell megértened, hogy nincs hatalmad megváltoztatni,
hogy az emberek hogyan látnak téged.
Az egyetlen dolog, ami igazán számít,
amikor a nap végén leülepszik a por,
az az, hogy te valóban mit látsz magadban. „
Judit’s HeArt

Minden nap hálás vagyok a Sorsnak, mert azzal foglalkozhatom, amire születtem.