„Állj meg és hallgasd a lelked csendjét. Pihenj. Élj. Érezd az otthon illatát. Csak a pillanat a tied, s tán lábad alatt a föld, min állsz. Ne siess, ne rohanj, ne fürkészd a messzit, a távolit, hova nem lát el szemed. Életed célja nem a következő perc. Ha szíved csordultig tele a jelen pillanat örömével, a következő gondoskodik majd magáról. Te vagy az út és az utazó. Te vagy az alkotó és az alkotás. A múló idő és a jövendő. Benned minden mi voltál, s bár hitetlen vagy néha, de benned az is, mi lenni vágysz. Állj meg. Pihenj és élj!
Élj ott és akkor, ahol épp vagy, úgy, ahogyan vagy. Tökéletlenül, sebzetten, fáradtan. Emberien.” – Lőrinczi Emese
GONDOLATOK kategória bejegyzései
Bölcs üzenet
1. Örökre jegyezd meg: az igaz szerelem és a nagy megvalósítások hatalmas áldozattal járnak.
2. Amikor veszítesz az életben, ne veszítsd el a leckét is, amelyet az élet adni akart neked.
3. A teljes földi léted alatt sose feledkezz meg a következőkről: az önmagad iránti tiszteletről, mások tiszteletéről, és a felelősségteljességről, amely tetteidet kíséri.
4. Habár késztetést érzel arra, hogy felejts, mikor csalódott vagy, jusson mindig eszedbe: sokszor az, hogy veszítettél, a legnagyobb szerencsét jelenti számodra.
5. Tanuld meg jól a szabályokat, hogy tudd okosan megszegni őket.
6. Ne engedd, hogy egy kis vita tönkretegyen egy nagy barátságot.
7. Abban a pillanatban, amikor rájössz arra, hogy hibáztál, lépj közbe és igyekezz kijavítani a baklövéseidet.
8. Minden nap tartogass időt arra, hogy a magad társaságában lehess.
9. Tárd ki a karjaid a változás felé, de ne engedd, hogy az értékeid távozzanak tőled.
10. Ne feledd, hogy a hallgatás sokszor a legjobb válasz lehet.
11. Élj egy kifogástalan, becsületes életet, hogy akkor, amikor megöregszel, és visszatekintesz, még egyszer örülhess az életednek.
12. A meleg és szeretetteljes családi légkör az alapja az életednek.
13. Ha nézeteltérésed akad a szeretteiddel, csakis a jelenen vitatkozzatok. A múltat sosem jó belekeverni.
14. Oszd meg a tudásod, ismereteidet. Ez a legjobb módszer az öröklétre.
15. Légy szelíd a földdel.
16. Egyszer egy évben, látogass el egy olyan helyre, ahol még sosem jártál.
17. Emlékezz arra, hogy a legjobb és leghelyesebb kapcsolat az, amikor az egymás iránt érzett SZERETET felülmúlja az egymás iránti SZÜKSÉGet.
18. Ítéld meg a sikereidet úgy, hogy azokhoz a dolgokhoz viszonyítod, amelyekről le kellett mondanod, hogy azt megszerezd. – Dalai Láma
Egy rendkívüli erő
„Létezik egy rendkívüli erő, amelyre, legalábbis máig, a tudomány nem talált formális magyarázatot. Ez az az erő, amely mindent magába foglal és irányít, ami az Univerzum minden egyes jelensége mögött áll, és amit még nem azonosítottunk. Ez az Univerzális erő a szeretet.
Amikor a tudósok az Univerzum egyesítő elméletét megfogalmazták, megfeledkeztek a legerősebb láthatatlan erőről.
A szeretet a fény, amely bevilágítja azokat, akik adják, és azokat, akik kapják.
A szeretet gravitáció, mert az embereket egymáshoz vonzza.
A szeretet erő, mert megsokszorozza a jót, és esélyt ad az emberiségnek arra, hogy ne pusztuljon bele saját vak önzőségébe.
A szeretet kibontakozik és megnyilvánul.
A szeretetért élünk és halunk meg.
A szeretet Isten és Isten a szeretet.”
Albert Einstein
A Fényre várva…
„A karácsony a szeretet, és ádvent a várakozás megszentelése. Az a gyerek, aki az első hóesésre vár – jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.” – Pilinszky János
Mi a fejlődés?
„Véleményem szerint a lélek fejlődése olyan, mint egy növény növekedése: nem lehet siettetni, mert megvan a maga üteme. De a lelked meghálálja az önmagad felé fordított érzékenységet, szeretetet és az öngondoskodást, és akkor tud szépre nőni, amikor minden, ehhez kedvező körülményt és életfeltételt biztosítasz neki, valamint megvéded a pusztító hatásoktól.
Ehhez kettő dolgot kell folyamatosan gyakorolnod: a határhúzást és az elkötelezett önmunkát. Ha megtanulsz bűntudat és szégyen nélkül nemet mondani, amikor kell, az arra utal, hogy nem mások elvárasainak igyekszel alárendelődni, és nem hagyod, hogy mások önző módon használják az energiádat, az idődet és az életedet. És akkor tudsz mindig igent mondani a személyes fejlődésedre, ha hajlandó vagy szembenézni a bénító félelmeiddel és a belőlük fajadó önkorlátozó hiedelmeiddel, valamint az önszabotáló működési mintáiddal.” – Gauranga Das
Méltó vagy
Ha nehezedre esik másoktól támogatást elfogadni, az egy traumaválasz.
A ”nincs szükségem senkire, megcsinálom magam” egy túlélési taktika. Szükséged volt rá, hogy megvédd a szíved a bántalmazástól, a hanyagságtól, az árulástól és a csalódástól azok részéről, akik nem tudtak vagy nem akartak melletted lenni.
A szülőtől, aki hiányzott és elhagyott téged, vagy a szülőtől, aki sosem volt otthon a három munkahelye mellett, hogy tápláljon és törődjön veled.
A szeretőktől, akik szexuális intimitást ajánlottak, de soha nem ajánlottak olyan biztonságos menedéket, amely megtisztelte a szíved.
A barátoktól és családtól, akik mindig többet vettek el, mint amennyit valaha adtak.
Az összes olyan helyzettől, amikor valaki azt mondta neked, hogy ”együtt vagyunk”, majd elhagyott és te össze kellett, hogy szedegesd az apróra hullott darabjaidat.
A sok hazugságtól és az összes árulástól.
Útközben tanultad meg, hogy egyszerűen nem igazán bízhatsz az emberekben… Vagy hogy bízhatsz az emberekben, de csak bizonyos pontig…
Megtanultad: ha nem hozom magam olyan helyzetbe, hogy valakire támaszkodom, akkor nem kell csalódni, ha nem jön el értem, vagy amikor megbánt, mert végül mindig megbánt, nem igaz?
Lehet, hogy szándékosan tanították ezt a védelmi stratégiát generációk bántalmazott ősei, akik előtted kerültek ilyen helyzetekbe.
A szélsőséges függetlenség egy megelőző lépés a szívfájdalom ellen.
Tehát senkiben sem bízol. És nem bízol magadban sem, hogy jól tudsz embereket választani.
De akárhogy is öltözteted fel és büszkén mutatod be, hogy úgy tűnjön, ez a függetlenség az, amit mindig is akartál; valójában ott van a sebesült, sebezhető, sebhelyes, összetört szíved egy védőfal mögött.
Áthatolhatatlan. Semmi sem jut be. Semmi sérülés nem jut be. De a szerelem sem jut be.
Az erődök és a páncélok a csatában lévőknek valók, vagy akik szerint csaták közelegnek.
Ez egy trauma válasz.
A jó hír az, hogy a trauma, amit tudomásul vesznek olyan trauma, ami „gyógyítható”.
Megérdemled, hogy támogatva légy.
Méltó vagy a valódi partnerségre.
Méltó vagy a szeretetre.
Méltó vagy arra, hogy valaki azt mondja: ” Nyugodj meg.. Veled vagyok.” És tényleg teljesíti ezt az ígéretet.
Méltó vagy arra, hogy megkapd.
Méltó vagy.
Nem kell kiérdemelned.
Nem kell bizonyítanod.
Nem kell alkudnod érte.
Nem kell könyörögnöd érte.
Méltó vagy.
Egyszerűen azért, mert létezel.
Jamila White
Az Élet csoda

„Állj meg egy pillanatra, és próbálj ne a kétkedő eszeddel, ne a szorongó lelkeddel, ne a hétköznapi, sötét vakszemüvegeden át, hanem a látó szíveddel nézni, azzal az ösztönös, csodalátó tekintettel, amely valaha az egyszerű bibliai pásztorokat vezette, és akkor megérzed, hogy a mennyből az angyal tényleg lejött hozzád, és azokhoz, akiket szeretsz, és azokhoz is, akiket nem szeretsz, és azt üzeni, hogy menj ki a szorongás sötétségéből, a gondból és a reménytelenségből, és éld át, legalább egyetlen este éld át, hogy bármilyen bajban vagy: nincs baj!
Az angyalok nem engedik.A karácsony a gyerekeké. És azoké, akik nem felejtették el, hogy az Élet: csoda.
Éld át! És mosolyogj! ” – Müller Péter
Sorsépítő rezgések
„Ne azzal törődj, ki hogyan vélekedik rólad. Egyedül az számít, gondolataid, cselekedeteid hogyan hatnak vissza rád. Ha érzésvilágod zaklatott és elégedetlen, változtatnod kell benső helyzeteden, különben lelked sorsidéző mechanizmusa nem tud olyan állomásokhoz kapcsolni, amelyek segítségével nehézségeidet megoldhatod.“ – Szepes Mária
Fogd meg a megfoghatatlant!
Ha a környezetedben van olyan ember, aki negatív energiát sugároz, vagy számodra egyszerűen nem tűnik szeretetre méltónak, akkor tedd a következőt.
Próbálj legalább egy jó tulajdonságot találni ebben az emberben. Egyet mindenképpen kell találnod; ha többet is találsz, az még jobb, de egy is elég. Ennek a tulajdonságnak viszont olyannak kell lennie, ami a te meggyőződésed szerint is jó dolog, illetve te szereted ezt a tulajdonságot.
Például egy gonosz ember is szereti a gyerekét, ha őt nem, akkor a kutyáját; vagy például lehet valaki rosszindulatú, de őszinte. Örömhír! Az anyós esetében rögtön megvan a pozitív tulajdonság, hiszen ő kedves hitvesünk anyukája. Ez persze csak vicc, ez még nem elég, másvalamit is találnod kell.
Ezzel akkor már meg is fogtuk a megfoghatatlant.
Mindenkinek van valamilyen pozitív tulajdonsága. Ezt a jó tulajdonságot kapcsold a személyéhez, úgy, hogy ha rá gondolsz, mindig ez a tulajdonság jelenjen meg előtted. Ha találkozol vele, ha együtt vagytok, valahányszor látod őt, mindig erre a tulajdonságára gondolj, ezt lásd benne, semmi mást. Ha ezt teszed, már magadban mosolyogsz is, és képes leszel szeretni benne ezt a tulajdonságot.
Ezáltal az ő negatív energiája nem tud többé hatni rád, ugyanakkor te sem bocsátasz ki irányába negatív energiát, hiszen találtál benne egy szeretetreméltó dolgot, és máris a legpozitívabb energiával dolgozol. Ha te nem bocsátasz ki negatív energiát valaki felé, aki negatívan viszonyul hozzád, akkor nem tudja elvenni az erődet.
Ezek az emberek csak a negatív csatornán adnak és vesznek. Ha ez nincs, tehetetlenek.
A kérdés persze az, hogy mit tegyél akkor, ha sok ilyen emberrel van dolgod. Egyszerű, ugyanazt. Mindegyikükben keress egy pozitív tulajdonságot, azt kösd a személyéhez, és mindegyikkel játszd el ugyanazt a fent leírt játékot.
Ha pedig minden emberben rosszat látsz, akkor magadban kell keress egy jó tulajdonságot és eljátszd a fent leírt játékot, amikor tükörbe nézel. Ne ijedj meg, ez megint csak vicc! – Gunagriha
A várakozás fényében

„Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy „meg kell tanulni vágyakozni azután, ami a miénk”. Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra – ami biztosan megjött. Télen: az első hóesésre. És várakozásunk ettől még semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni – beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a mienk.