Miért találkozunk mindig ugyanazokkal a lelkekkel?

A karmikus tanítások szerint mindig ugyanazok a lelkek találkoznak, csak különböző emberek formájában. A lélek a fizikai megtestesülés ciklusain megy keresztül, mert valamilyen adóssággal vagy kötelezettséggel tartozik, ezért nem teljesen szabad.

A másokkal való kölcsönhatás révén lehetőséget kapunk arra, hogy megszabaduljunk a “rossz” karma bilincseitől. A karma nem más, mint a szeretet és a Forrással való kapcsolat hiányából fakadó tettek eredménye, a karmikus tanítások szerint.
Alapvetően egy olyan energiaforrásból származunk, amelyet Szeretetnek hívunk. Az életeink során látjuk ezt a gyönyörű energiát, és sok néven illetjük. Tény, hogy a romantikus szerelem, amit egymás iránt érzünk csak egy pillantást jelent erre a forrásra.
Ez a Szeretet forrás a valódi otthonunk, ahonnan a lelkünk származik, és azért jöttünk ide ebbe a világba, hogy kifejezzük ezt a Szeretetet a másokkal való kölcsönhatás révén.
De ahogy az életünkön haladunk keresztül elfelejtjük, hogy honnan jöttünk, már nem hangolódunk rá a Szeretet forrására, és szándékosan megsértjük egymást.
A szeretet hiánya miatt tudatosan vagy öntudatlanul bántunk másokat, vagy bántanak bennünket. Így térünk el a Szeretet forrásunktól és hozzuk létre ezeket az “adósságokat” vagy akadályokat, amelyekre szükségünk van bizonyos kölcsönhatások átgondolására.
A karmikus tanítások szerint a karmikus feljegyzések az Akashában (az univerzum emlékében) vannak tárolva, és nem állnak rendelkezésre a tudatos elménkben. De megtanulhatjuk a leckéket azon érzések és érzelmek révén, amelyeket mások idéznek elő bennünk.
Ha valaki teljesíti a célját, akkor eltávolodik az életünkből. Vannak, akik miatt kellemetlenül érezzük magunkat, amikor közel állunk hozzájuk, ezért egy kis megkönnyebbülés, hogy eltávolodunk tőlük.
Azok az emberek, akikkel életünk során találkozunk a tanítóink, akiknek szerepe az, hogy segítsenek nekünk abban, hogy megszabadulhassunk azoktól a mérgező dolgoktól, melyeket magunkban tartogatunk.
Egy emberrel való első kapcsolat vizuális szinten zajlik, de általában a vonzódás egy másik tudatalatti szintről származik, ahol a tudatalatti karmikus feljegyzések olvashatók.
A karmikus feljegyzéseink és a másik személy karmikus feljegyzése “felismeri” az alapvető dolgot a karmánk tisztázása érdekében, így kapcsolódás vagy belépés jön létre egymás életébe.
A kapcsolatok talán a karmikus adósságunk legjobb tükörképei. Nézzük a Szeretet forrását, de a bennünk lévő mérgek mozaikain keresztül.
Olyan emberekkel kerülünk kapcsolatba, akik tükrözik az összes elfojtott “szennyeződésünket”, amely megakadályozza, hogy tiszta szeretetet sugározzunk.
Egy kapcsolatban nem növekszünk azáltal, ha a legjobb tulajdonságainkat fejezzük ki, amelyek valójában nem mi vagyunk, hanem a konfliktusok által.
A konfliktusok pillanatai aranyat érnek, mert fontos dolgok történnek. Amikor megvan a féltékenységünk első pillanata, meg kell kérdeznünk magunkat: “Miért van ez az érzésem? Mi ez bennem?”
Ezek a töredékek a személyiségünk gyengeségei. Lehet, hogy gyerekkorunkban kiközösítettek bennünket, és ez az elutasítás életünk döntő időszakában mágnesként vonzotta ezeket az érzelmeket.
Így idővel személyiségünk polarizálja és darabjaira bontja ezeket a bizonyos érzelmi élményeket, például a félelmet, fájdalmat, gyűlöletet, féltékenységet és így tovább, míg egy részünk továbbra is stabilan működik.
A stabilitás elképzelését kényszerítjük rá a másokkal való kapcsolatainkra. De ha a partner viselkedése elmarad ettől a gondolattól, és ha nem tudjuk megérteni néhány tettét, akkor átváltunk a félelem töredékekre, ahonnan a tudatunk meríti hiedelmeit.
Minél inkább megszabadulunk ezektől a töredékektől, annál közelebb kerülünk ahhoz, hogy tiszta szeretetet sugározzunk alaptermészetünk szerint.
A karma lényege nem az, hogy szenvedned kelljen, hanem, hogy képes legyél egyesülni a feltétel nélküli szeretettel és a lelki integritásoddal.
Ennek a szerepe az, hogy visszahozzon a tiszta szeretet természetes frekvenciájába, amit fiatal korodban sugároztál, mielőtt minden darabokra tört volna.
Ezért találkozunk ugyanazon lelkekkel minden inkarnáció során, hogy segítsenek megtanulni a leckét, melyek visszavezetnek az elsődleges célunkhoz, hogy terjesszük a szeretetet.
Mindannyian darabjai vagyunk ennek a nagy kirakósnak. Mindkettő vagyok, a csepp (én) és az óceán (minden ember), mert minden apró cseppben ott az óceán. És mindaddig, amíg a kapcsolatok nem kristályosodnak ki ezen a szinten, az emberek folytatják az inkarnáció ciklusait a különböző életekben és különböző szerepekben. – Szabó Judit

“Ami visszafog minket az életben, nem más mint a félelem láthatatlan építménye. Ez tart meg bennünket a kényelmi zónánkban, amely igazából a legkevésbé biztonságos hely, amelyben élhetünk. Valójában az jelenti a legnagyobb kockázatot, ha nem kockáztatunk.
Ám mindenkor, amikor olyat teszünk, amitől félünk, visszaszerezzük az erőt, amelyet a félelem ellopott előlünk. Ugyanis a félelmeink túlsó oldalán vannak az erősségeink.
Minden lépéssel, amelyet a növekedés és a fejlődés kényelmetlen világában teszünk, egyre szabadabbá válunk. Minél több félelmünkre taposunk rá, annál több erőt szerzünk vissza.
Ezen a módon egyszerre leszünk félelem nélkülivé és erőssé, és végül képesek leszünk arra, hogy azt az életet élhessük, amelyről mindig is álmodtunk.”  – Robin Sharma

“Olyan emberekhez vonzódunk, akiknek hasonló mintái és programjaik vannak mint nekünk.
A vonzalom akkor is erős lesz, ha maga a program romboló. Például egy kapcsolatban az áldozat és az agresszor ugyanannak a programnak a két fele. Mindkettőjüknek szüksége van a másikra, hogy a program futni tudjon.
Ha egy elnyomott ember összetalálkozik egy szeretetteljes programú emberrel, az számára emészthetetlen lesz, vissza fogja utasítani, mert nem illeszkedik a programjába.
A változás  önmagunkban kell elindítani. Csak magunkon tudunk változtatni. Ha változik a belső programunk, más típusu embereket fogunk vonzónak találni – olyanokat, akik az új programunknak megfelelnek.” – Robert Smith

Ígérd meg magadnak, hogy
Oly erős leszel, hogy semmi sem zavarhatja meg lelki nyugalmadat.
Szavaiddal az egészséget, boldogságot és gyarapodást hirdeted minden embernek, akivel találkozol.
Minden barátoddal érezteted, hogy van bennük valami különleges.
Mindent a derűs oldaláról szemlélsz, és valóra is váltod optimizmusodat.
Csak a legjobb dolgokra gondolsz, csak a legjobb célokért dolgozol, és csak a legjobbat várod.
Épp oly lelkesedéssel fogadod mások sikereit, mint a magadét.
Elfelejted a múlt hibáit, és eltökélten küzdesz a jövő nagyobb teljesítményeiért.
Derűs arckifejezéssel jársz-kelsz mindenkor, és minden teremtett lényt, akivel találkozol, megajándékozol egy mosollyal.
Oly sok időt fordítasz önmagad tökéletesítésére, hogy nem marad időd mások kritizálására.
Túl nagyvonalú leszel az aggodalomhoz, túl nemes lelkű a haraghoz, túl erős a félelemhez, és túl boldog, semhogy megtűrd a gond jelenlétét.
Jó véleményt táplálsz önmagadról, és e tényt tudtára is adod ország-világnak, nem szavakkal, hanem nagy tettekkel.
Abban a hitben élsz, hogy az egész világ a te oldaladon áll mindaddig, míg hű maradsz önmagad legjobb részéhez. – Christian D. Larson

“Ha olyan a múltad, hogy elégedetlen vagy vele, most rögtön felejtsd el. Képzelj más történetet az életednek és higgy benne. Csak azokra a pillanatokra gondolj, amikor sikerült a terved, és az erő majd segíteni fog, hogy elérd, amit akarsz.” – Paulo Coelho

Ha a partner energiát ad neked,
akkor Ő a megfelelő partner.
Ha energiát vesz el, akkor Ő nem a megfelelő partner. Minden kapcsolat egy energiatranzakció.
Ha energiát ad neked folytasd!
Ha nem ad neked energiát, dolgozz
rajta! Ha nincs ennek eredménye,
hagyd abba a kapcsolatot!
Sri Bhagavan

Mindenkinek van egy története. Hogy mit kezd vele, tőle függ. Van, aki megismétli a leckét. Van, aki tanul belőle. Az igazán különlegesek pedig arra használják, hogy segítsenek másokat. – JM Green

Ha életed bármely területén úgy érzed, elakadtál, akkor az valószínűleg azért van, mert nem tudsz megbocsátani. Talán nehezedre esik megbocsátani valakinek vagy éppen önmagadnak. Mindegy, hogy kiről van szó. Ha a múlt emlékeihez, történéseihez ragaszkodsz, megkötöd energiáidat és blokkolod bevonzó képességedet.
Évekkel ezelőtt én is sokat szenvedtem a megbocsátással, mert úgy gondoltam, ha megbocsátok valakinek, akkor az nem kapja meg a neki kijáró büntetést azért, amit velem tett. Amikor azonban megvizsgáltam ezt a hiedelmet, rájöttem, hogy az nem volt más, csupán egy hiedelem. Csupán egy feltevés és egy illúzió.
Megtanultam, hogy az Univerzum mindig egyensúlyra törekszik és ennek megfelelően bánik az adott személlyel vagy helyzettel, még akkor is, ha az esetleg azt jelenti, hogy slamasztikában hagyja őt . Az ő életük kimenetelének semmi köze az én életeméhez, hacsak nem kötöm magam hozzájuk.
Gondolj bele, ha a megbocsátást választod, az nem más, mint egy egó utazás. Amikor azt mondod “Megbocsátok neked”, akkor valójában egyfajta hatalmad van felettük. Azzal, hogy kimondod “Megbocsátok.”, elhatározod, hogy felszabadítod őket a neheztelésed alól. Ez nem megbocsátás, ez egy egó utazás.
Valójában nincs mit megbocsátani. Amit mi megbocsátásnak hívunk az egyszerűen elengedés. Hogy nem ítélünk el másokat vagy önmagunkat. Ha igazán tudatos vagy, észreveszed, hogy semmi “jó” vagy “rossz” nem történt. Lehet, hogy “jónak” vagy “rossznak” ítéled meg, de összességében tekintve ami megtörtént, az egyszerűen az, ami megtörtént. Vége. Elmúlt. Történelem.
Mivel azt hisszük, valami “rossz” történt, még mindig úgy gondolunk magunkra, mint áldozatra, hiába próbálunk megbocsátani. Így két ellentétes energia fogságában vergődünk. Az egyik az elítélés, hibáztatás, a másik a megbocsátás. Ezért szenvedünk a megbocsátással.
Azonban ha igazán tudatosak vagyunk, rájövünk, hogy semmi “rossz”, “negatív” vagy “gonosz” nem történt. Valójában ami történt, az nem VELED történt, hanem ÉRTED. Azért történt, hogy segítsen a megvilágosodásban és növekedésben. Életleckéd egy része volt, hogy eljuttasson oda, ahol most vagy és lehetővé tegye számodra, hogy elengedd áldozat-históriádat.
Ha tehát életed bármely területén elakadtál, vess pillantást arra, kinek nem akarsz megbocsátani és engedd el! Vedd észre, hogy nincs mit megbocsátani. Egyszerűen engedd el és lépj tovább!
Dr. Robert Anthony

“1. Légy jó, amikor csak tudsz. Vagyis mindig.
2. A jólét a tettekből, nem az imákból fakad.
3. Az arroganciára sosincs elfogadható magyarázat. Az alacsony önbecsülés vagy egy felszínes siker eredménye.
4. Amikor úgy érzed, az életedben minden rosszra fordult, ez azt jelenti, valami csodás fog történni veled.
5. Az emberek azért élnek, hogy szeretve legyenek; a tárgyak azért léteznek, hogy használják őket. A világban káosz uralkodik, mivel ezek a dolgok fordítva történnek.
6. Az együttérzésnek semmi köze a valláshoz. Ez egy univerzális fogalom. Az együttérzés az egyetlen feltétele az emberiség fennmaradásának.
7. Ha segíteni tudsz, tedd meg. De ha nem tudsz, legalább rosszat ne tégy.
8. Én nem ünneplem a születésnapokat. Számomra egyik nap sem különlegesebb a többinél. Valójában minden nap egyfajta születésnap. Reggelente felébredsz, minden friss és új, te pedig azt várod a naptól, hogy valami fontosat tanítson neked.
9. Az élet célja a boldogság.
10. Mindig őrizd meg az életben a pozitív hozzáállásod. Így elégedett lehetsz még a legkedvezőtlenebb körülményekben is.
11. Az ellenségeink valójában megadják számunkra a tökéletes lehetőséget arra, hogy a türelmet, kitartást és az együttérzést gyakoroljuk.
12. Véleményem szerint, az egyedüli vallás a jólelkűség.
13. Kordában kell tartanunk a technológiát, és sosem szabad megengednünk magunknak, hogy a rabjai legyünk.
14. A nagy változásokat mindig emberek idézik elő. A béke vesztőhelye a belső nyugalom és béke, melyet mindannyian fellelhetnénk önmagunkban. Valamennyien meghozhatnánk ezt az áldozatot.
15. Mindannyian felelősek vagyunk az emberiség sorsáért. Ez a hitem lényege. Nincs szükségünk templomokra vagy bonyolult filozófiákra. Az elménk és a szívünk a templomunk, a filozófiánk pedig a jóság.”