Ha majd egyszer hátranézel, ki fog téged számonkérni?
Senki.
Ki fog majd emlékezni arra, hogy ki voltál és hogyan éltél?
Senki.
Kinek van egyáltalán joga számon kérni a másikat?
Senkinek.
A te életed csak a tiéd. Azokkal oszd meg lelkiismeret furdalás nélkül, akik boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá teszik azt. Akiktől csak kaphatsz. Vidám perceket, őszinte beszélgetéseket. Valami pluszt. Olyan embereket engedj be az életedbe, akik építeni jönnek, a rombolókat küldd ki a kapun-vagy az lenne a legjobb, ha már be sem mennének, soha.
Nehéz időket élünk. És most nem megy mindig a jókedv és a mosoly. Néha azok is elfáradnak, akik mindent adnak magukból másoknak. Néha nekik is kell egy kis odafigyelés.
Egy kis törődés, szeretet. Mert aki folyton csak ad, az elfárad. Nehéz időkben kell összefogni.
A külvilág kizárása csak addig egészséges, amíg biztosan csak jól vagyok tőle és nem pedig elmagányosodom…ha visszatérnek a békeidők, nem lesznek barátok. Mert mindenkinek kell egy jó szó. Mindenkinek. – A Vaslady szupertitkos naplója