„Igazi társad csak az lehet, akitől nem félsz. Aki előtt nem kényszerülsz színjátékra. Nem is tudsz. Ha igazi társad, úgy jár benned, mint saját magában, és te is őbenne. Másokhoz hasonlóan te is sok mindent nem szeretsz magadban, de még annál is több dolog van, amiről nem is tudod, hogy benned van. Eldugtad, magad előtt is. Vagy így mondom inkább: lehazudtad. Olyan helyre dugtad, hogy te sem látsz oda. Nem is akarsz, nem is tudsz róla, de ő tud! Ő látja!
A társaddal „igazságviszonyba” kerülsz. Ez az, ami az igazi párkapcsolatban életveszélyes. Beengedni valakit magamba oda, ahová én sem megyek be szívesen: ez a jó kapcsolat alapja. Ez csak kölcsönös lehet. Ő is csak akkor lehet a társad, ha beenged önmagába. Lelkének olyan helyére, ahol nemcsak az értékeit, de minden szennyesét is őrzi, eldugva, hogy maga se lássa. Elfelejtse, és letagadja, olyan erővel, hogy meggyűlölje azt, aki szóvá teszi és megmondja neki.
Gondold el: ha szeretkezel, le kell vetkőznöd, meztelenre, és ez még nem elég. Bele kell bújnod a legtitkosabb szerveddel a másik testébe, és be kell fogadnod a tested legintimebb részébe őt. Nincs mese.
Egymásba kell bújnotok hazugság, szemérem, szégyen, önvédelem nélkül. Egymásban kell járnotok, a legérzékenyebb, legtitkosabb helyeken. Így van a lelkünkkel is.
Azért ritkák manapság a jó kapcsolatok. Félünk tőle. Vagy én – vagy te. Rendszerint mindketten félünk, és nem azért, mert a másik előtt, hanem főleg azért, mert saját magunk előtt is kiderül, mi az, amit nem óhajtunk, és nem merünk megpillantani magunkban.
A jó párkapcsolathoz bátorság kell. Nyíltság. Nyitni pedig csak az mer, aki nem fél meglátni önmagában mindazt, amit nem szeret, és nem fél kiadni másnak a „titkos kódjait.” Ezt csak azzal tudod megtenni, aki szeret téged.
Vagyis tudod, hogy jót akar neked.”
Müller Péter

„A legfontosabb spirituális döntés, amit hozhatunk, hogy összehangoljuk magunkat az univerzum akaratával.
Amikor stresszes vagy, és eszméletlen/ spirituálisan alszol, a reakció az, hogy ujjal mutogatsz másra / másokra, hibáztatva őket, de azok az emberek csak hírvivők: az Univerzum küldte őket, hogy megmutassa neked, hogy nem vagy egy az energiával.
Amikor tudatában vagy és felfedezed, hogy stresszes vagy, nem mutogatsz másokra, mert az nem segít rajtad.
Amikor összhangba kerülsz az Univerzummal, a belső békesség állapotában vagy, kiegyensúlyozott vagy, bizakodsz abban, hogy minden a javadra működik, nyitott vagy bármire, ami az utadba kerül, és nem próbálod megtartani a dolgokat / embereket az írányításod alatt.
Amikor az ego teréből funkcionálsz boldogtalan vagy, beteljesületlen vagy, morcos vagy, kaotikusnak, fájdalmasnak és igazságtalannak tekinted az életed.
És mindezek az alacsony rezgésű államok azt jelzik, ahogy az Univerzum közvetíti neked: ” Hagyd abba, amit most csinálsz, és hangold össze magad az isteni akarattal! – Matt Kahn

Törj magasra: minél magasabbra törsz, annál jobb.
Még ha nem éred is el minden alkalommal a kitűzött célt, legalább minden erődet megfeszítve és összes képességeidet latba vetve próbára teszed magad.
Az életben mindig a legeslegjobbat várd; lásd önmagad, amint megkapod, és adj örök hálát érte.
Ne felejtsd el, hogy Én, mielőtt még kérnéd, tudom, mire van szükséged, és minden igényed csodálatos módon mindig teljesül.
Mennyire áldott vagy, amiért ismerheted ezeket a csodálatos igazságokat, és hogy képes vagy velük lényed legmélyét átitatni!
Amiért tudatában vagy az óriási változásoknak, és a minden szinten végbemenő állandó fejlődésnek és növekedésnek.
Amiért tudhatod, hogy a világban óhatatlanul bekövetkező felfordulások, zűrzavarok közepette, amelyek során a réginek el kell tűnnie, hogy helyét átadhassa az újnak, nem érheti baj azokat a lelkeket, akik megtanulták Belém helyezni teljes hitüket és bizalmukat.
És áldott vagy, amiért a kétség leghalványabb árnyéka nélkül tudhatod, hogy Velem minden lehetséges. –  Eileen Caddy/ Nyisd meg lelked ajtaját

“Nem véletlenül születtünk erre az életre, nem egy értelmetlen színdarab szerepeit alakítjuk. Életünknek, sorsunknak célja van, és a jelek arra mutatnak, hogy egy titokzatos erő, valamiféle gondviselés abba az irányba terelget bennünket.” – James Redfield

„Ha jobban megtöltjük élettel az időt, akkor az életnek is több időt adunk.” – Stefan Klein