Leült és több órán keresztül figyelte a pillangót, ahogy próbálja keresztül passzírozni magát a pici kis nyíláson. Egyszer csak megállt, úgy tűnt nem megy neki tovább.Ekkor az asszony úgy döntött, hogy segít a pillangónak kiszabadulni.
Fogott egy ollót, és óvatosan lenyisszantotta a még hátralévő kis gubó darabot. Így a kis pillangó nagyon könnyen kiszabadult, ám duzzadt teste és fonnyadt kis szárnyai voltak.
A nő tovább nézte a pillangót és izgatottan várta, hogy a szárnyak eléggé kinyíljanak és a kis pillangó felreppenjen a magasba.
Ám ez soha nem történt meg, helyette a kis pillangó egész hátralévő életét csúszva töltötte, mert soha nem lett képes repülni.

Amit az asszony a kedvességével és a türelmetlenségével nem értett meg: a szűk gubóból való előbújás alatt megvívott harc és erőfeszítés segíti a pillangónak a testében felgyülemlett folyadékot a szárnyaiba préselni, ezáltal válhat képessé repülni.
Néha a harc az, amire szükségünk van az életünkben, mert az akadályok nélküli élet nyomorékká tesz, és nem leszünk képesek repülni.
Azok a dolgok, amiken keresztül megyünk, tesznek erősebbé, hogy újabb akadályokkal legyünk képesek megbirkózni! A “miért történik ez velem” kérdés helyett azt célszerű magunktól megkérdezni, hogy mit szeretnék ebből megtanulni, hogyan tudnánk ezt a tapasztalatot az életben felhasználni!
Az életed könyvét te írod!
Minden nap egy üres lap. A te döntésed, hogy mosollyal vagy keserűséggel akarod megtölteni. Ami történik veled, gyakran azon múlik, minek éled meg!  – Éld az életed.