“Ha nem élvezed életed minden itt és most percét az csak azért van, mert szenvedélyeid (másnéven kívánságok, vonzások, követelések, várakozások, érzelmi programok, modellek arról, hogy mit kellene az életnek nyújtani neked) a holt múltba, vagy a képzelt jövőbe kényszerítenek. Megakadályoznak abban, hogy itt és most élj.
Mindaz ami életedben az örök most pillanata – és ennek a pillanatnak a tapasztalását a fejedben lévő program teremti.
A legtöbb ember alacsonyabb programsíkon tartja magát azzal, hogy állandóan arról beszél, hogy mit tett a múltban, vagy mit tervez a jövőben.
Legjobb, ha nem beszélünk a múltról, nem tanyázik a tudatunk mindig a múltban, mert elménk örök háborgása (és az ebből eredő szóáradat) megakadályoz abban, hogy életünk mostani pillanatát teljes egészében átéljük.” – Wictor Charon