„Létezik egy rendkívüli erő, amelyre, legalábbis máig, a tudomány nem talált formális magyarázatot. Ez az az erő, amely mindent magába foglal és irányít, ami az Univerzum minden egyes jelensége mögött áll, és amit még nem azonosítottunk. Ez az Univerzális erő a szeretet.
Amikor a tudósok az Univerzum egyesítő elméletét megfogalmazták, megfeledkeztek a legerősebb láthatatlan erőről.
A szeretet a fény, amely bevilágítja azokat, akik adják, és azokat, akik kapják.
A szeretet gravitáció, mert az embereket egymáshoz vonzza.
A szeretet erő, mert megsokszorozza a jót, és esélyt ad az emberiségnek arra, hogy ne pusztuljon bele saját vak önzőségébe.
A szeretet kibontakozik és megnyilvánul.
A szeretetért élünk és halunk meg.
A szeretet Isten és Isten a szeretet.”
~ Albert Einstein ~

Az idő megtanított sok mindenre.
Megtanított rá, hogy szeressem és tiszteljem az életet.
Arra is, hogy soha ne adjam fel.
Mert a kudarcokból lehet a legszebben újjászületni.
Megmutatta az utat, hogyan tudom elengedni a negatív érzelmeket és gondolatokat.
Megtanított rá, hogy bizonyos embereket ki kell zárnom az életemből, még akkor is, ha ezt súlyos veszteségnek élem meg.
Megtanított hinni viszont az értékes emberekben.
Optimistának lenni minden körülmények között, és hogy minden könny után jön majd a nevetés.
Megtanultam, hogy bátornak kell lenni, és be kell lépni a nyitott kapukon. Hogy nem szabad feladni soha.
Megtanított a hitre, és arra, hogy elsősorban önmagamban kell hinnem, és hogy soha nem szabad kételkednem a döntéseimben.
Megtanított mindenre, ami az életemben értéket képviselhet.
Még nem vagyok az út végén. De már az úton vagyok, az én utamon. És ez a legfontosabb, a lényeg. – Lady

Gondolatban szeretetbe burkolok mindenkit, akivel csak találkozom. A szeretet és a hála minden negativitást felold, bármilyen formát öltsön is. Ez a két érzés képes tengereket szétválasztani, hegyeket megmozgatni, és csodákat véghez vinni. Az Univerzum mindig készen áll arra, hogy támogasson téged – varázslatos dolgokat tartogat neked. Engedd be a szeretetet! Töltsd az idődet azokkal, akiket szeretsz…
Csodás hangolódás kívánok a szent ünnepre! Lélekölelésem:

Isten gyermeke vagy, csoda, kinek lépteit angyalok vigyázzák. Minden lépés nehéz, de neked tudnod kell, hogy az erőfeszítés új izmokat rak a csontjaidra. A kudarcok okosabbá tesznek és alázatosabbá.
Mindenből tanulsz, bölcsebb leszel és óvatosabb, megfogod mások kezét, társakat keresel, tanácsot kérsz, elgondolkodsz.
Tudnod kell, hogy nemcsak az életműved születik mindennapi munkád által, hanem te magadat is szülöd küzdelmeiddel. Festményed festővé tesz, és a ház, melynek alapjait lerakod, benned is felépül és általa több leszel. Egy fiatal lány, ki férjhez megy, nemcsak gyermeket, hanem édesanyát is szül e világra.
Alkotásaiddal, létbe hozott csodáiddal egy új világ teremtője vagy, melyben immár te vagy a ragyogó nap, és körülötted forognak, mint a bolygók, a kitartó munkád gyümölcsei.
(…) A mindennapi erőfeszítéseid visszahatnak rád, belőled jó mesterembert, okos tudóst, lánglelkű művészt, bátor államférfit, gyermekeivel játszó édesapát. Munkás életed által felnősz, kibontakozol, és halálod után Istennel, – mint kik együtt viselték munkában a nap hevét – egy asztalhoz ülhetsz.
Ő szeretettel átölel, és te megérted, hogy minden pohár víz, mit szeretetből adtál, jobbá tett, Istened képére, hasonlatosságra formált, megszentelt, és elvezetett Istened karjai közé.  – Böjte Csaba

„Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.” – Márai Sándor