Teljesen természetes ha félelmet érzel, amikor másoktól várod, hogy szeressenek, mert mások, rólad alkotott nézőpontját nem alakíthatod. Az az ő nézőpontjuk. A nehézségek pedig ilyenkor kezdődnek: mivel azt akarod, hogy szeressenek és elfogadjanak, megpróbálsz úgy viselkedni, hogy megfelelj másoknak.
Az emberek ilyenkor vagy megadják az elismerést, szeretetet, odafigyelést, törődést, vagy nem. Ha nem kapod meg, szerencsésebb helyzetben vagy, mert rá leszel kényszerítve, hogy megtaláld a Belső Magodat. Ha megtaláltad, a félelem megszűnik, mert rátaláltál a valódi stabilitásra.
Félelmet akkor érzel, amikor valami olyan dologgal kerülsz szembe, amit nem vagy képes irányítani. A külvilág ilyen!

Ha összekapcsolódtál Önmagaddal, az erőd a sokszorosára növekszik, mert hagyod, hogy a Valódi Éned tündököljön. Elképesztő kisugárzásod lesz, határozottá, szilárddá válsz, a jólét két lábon járó megtestesítője leszel – és paradox módon az emberek meglehetősen vonzónak találnak majd.
Ha azonban megfelelsz az emberek elvárásának és „játszol” nekik, azzal mindig együtt jár egyfajta belső bizonytalanság és félelem, ugyanis lényed legmélyén tudod, hogy a külvilág kiszámíthatatlan, az emberek nem egyformák, lesznek akik szeretnek, lesznek akik nem, de próbálod ezt figyelmen kívül hagyni és rádobsz még egy lapáttal, hogy még jobban szeressenek.
Egy darabig ez működhet, de mindvégig érezni fogod a kételyt magadban. Míg egyszer csak, talán hosszú évek múlva belefáradsz.

Az emberi és párkapcsolatok drámái pontosan a fentiekben gyökereznek. Amikor például megteszel dolgokat a párodért, azért mert azt várod, hogy majd szeretni fog, folyton a kedvében jársz, mindig kedvesnek mutatod magad, kiszolgálod, lesed az óhajait, ezzel mindkettőtöknek ártasz. Egyrészt magadnak, mert nem a belső Érzelmi Vezérlőrendszeredre figyelsz, amely az egyetlen biztos pont az életedben, másrészt a párodnak is ártasz vele, mert őt ezzel arra tanítod, hogy ne végezze el a belső összehangolódást, csak bambán figyelje, hogy minden jól alakul körülötte.
Ezzel eltunyul a fókusza és elsatnyul a teremtőereje. A kapcsolat innentől romlásnak indul, hacsak meg nem történik a belső átalakulás.

Ha azonban két stabil, önmagával összhangban lévő ember kerül össze, az a párkapcsolat maga lesz a szeretet, a humor, az intenzitás, az öröm, az izgalom megtestesülése. – Abraham-Hicks

Uram, adj türelmet,
Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.

Uram, tégy engem békéd eszközévé,
hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek,
hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak,
hogy összekössek, ahol széthúzás van,
hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz,
hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik,
hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik.

Ó Uram, segíts meg, hogy törekedjem,
nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak,
nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek,
nem arra, hogy szeressenek, hanem hogy én szeressek.

Mert aki így ad, az kapni fog,
aki elveszíti magát, az talál,
aki megbocsát, annak megbocsátanak,
aki meghal, az fölébred az örök életre.
Amen.

„Ha egy felébredt nőt választasz szeretni, akkor vedd tudomásul, hogy egy egészen új, radikális, kihívásokkal teli területre lépsz.
Ha egy felébredt nőt választasz szeretni, akkor nem maradhatsz alva.
Ha egy felébredt nőt választasz szeretni, akkor a lelked minden része megmozdul és izgalomba jön, nem csak a szexuális éned, hanem a lelked is.
Egy ilyen nőt szeretni egy választás, amely az egész lelked lángba borulásával jár. Az életed teljesen megváltozik, ha behívod az energiáját.
Ha azt választod, hogy belépsz egy spirituálisan lángoló nő aurájába és testébe, akkor elfogadod, hogy ahhoz, hogy fejlődj, szükséged van a bizonyos szintű kockázatra. Amint egy ilyen nővel vagy, el kell fogadnod a életed megváltoztatásával járó felelősséget.
Vállald a kockázatot – vagy futamodj meg, és válaszd a normális lányt, és fogadd el a biztonságos, kényelmes és nyugodt életed, hisz könnyebb egy olyan nőt szeretni, aki még nem aktiválta a belső, szakrális erejét, mert az a nő nem fogja benyomni a gombjaid.” – Sophie Bashford

„Minden valóban nagyszabású cselekedet részben ismeretlen tényezőkön, mondhatni isteni beavatkozáson múlik.” – Joseph Delteil

Szabadítsd fel magad a mérgező lelki terhek alól!

„A megbocsátás sokkal több, mint elnézést kérni; ez egy döntés arról, hogy elengeded a sérelmet, és engeded, hogy a szeretet újra áradjon.” – Bob Gass

Amíg nem oldasz fel minden feszültséget, haragot magadban nem tudsz továbblépni… zárva marad a szíved.
Mond el ezt az alábbi  oldást hangosan, akár a tükör előtt:

Megbocsátok mindenkinek, aki valaha is bántott engem, vagy ártott nekem tudatosan, vagy tudattalanul ebben az életemben, vagy bármelyik másik életemben az idő minden kiterjedésében és azon is túl.
Bocsánatot kérek mindenkitől, akit valaha megbántottam, tudatosan, vagy tudattalanul ebben az életemben, vagy bármelyik másik életemben az idő minden kiterjedésében és azon is túl.
Megbocsátok magamnak mindenért, amit valaha is tettem, amivel megbántottam magam, vagy ártottam magamnak, vagy másoknak, tudatosan, vagy tudattalanul ebben az életemben, vagy bármelyik másik életemben az idő minden kiterjedésében és azon is túl.
Szabad, elengedő és megbocsátó vagyok  – minden lánc és korlátozás lehull rólam.
Önmagam mestere vagyok. Áldásban vagyok!

Csak az érzelmileg felnőtt emberek tudnak elengedni, nem manipulálni és elengedni az irányítást. Fejleszd az érzelmi intelligenciádat. Ha szereted, tiszteld magad menni fog.
A fenti szöveg nagyon hatékony segítség a magad és mások felé való megbocsátás elérésében is.
Bocsáss meg és lépj szintet  – az elengedés szabaddá tesz. Ha úgy érzed, hogy külső segítséggel tudsz csak elengedni, szeretettel várlak különböző holisztikus megoldásokkal angyalos stúdiómba. Léleköleléssel:

Asajah
spirituális tanácsadó-ezoterikus tanító

Internetes weboldalam nyilvános a világhálón:
https://asajah.hu

„Mindaddig, amíg a tudattalan tudatossá nem válik, a tudatalatti fogja irányítani az életed, és te sorsnak fogod hívni.” Carl Gustav Jung