1. Az első és legfontosabb dolog, hogy ne becsméreld magad. Az önkritika veszélyes! Ha elhitetjük magunkkal, hogy jók vagyunk, bármi történjék is, könnyen tudunk változtatni az életünkön. Akkor ütközünk a legtöbb nehézségbe, mikor hibát keresünk magunkban. Mindnyájan változunk –kivétel nélkül valamennyien. minden nap egy új nap, s mi kicsit mindig másképp csináljuk a dolgokat, mint előző nap tettük. Erőnk azon képességünkben rejlik, hogy tudunk alkalmazkodni: együtt alakulunk és változunk a folyton megújuló élettel.

2. Föl kell hagynunk önmagunk riogatásával is. Sokunkat ijesztő gondolatok tartanak rettegésben, és sötétebben látjuk a dolgokat, mint amilyenek. A beteg emberek gyakran fantáziálnak. Rögtön a legrosszabbat képzelik, vagy máris saját temetésüket tervezgetik. Teljesen elhagyják magukat, és feladják a reményt.
Kapcsolatainkban is könnyen a destruktív képzelődés hibájába esünk. valaki elmarad mellőlünk, s mi azonnal arra gondolunk, hogy nem vagyunk szeretetre méltók, és már soha többé nem lesz senkink. Az állásunkkal szintén ez a helyzet. Egy kolléga elejtett megjegyzéséből arra következtetünk, hogy ki fognak rúgni.
Ha azt tapasztalod, hogy folyton egy negatív képzet vagy szorongató helyzet jár a fejedben, helyettesítsd azt egy számodra kellemes képpel.

3. A következő feltétel: légy gyöngéd, kedves és türelmes magadhoz. A türelmetlenség ellenszegülés a tanulásnak. Anélkül akarjuk megkapni a válaszokat, hogy megtanulnánk a leckét, vagy megtennénk a szükséges lépéseket.

4. Muszáj megtanulnunk gyöngéden bánni elménkkel. Ne gyűlöljük magunkat, amiért negatív gondolataink vannak. Fölfoghatjuk úgy is, hogy azok inkább fölemelnek, semmint visszadobnának. Nem kell hibáztatnunk magunkat negatív élményeinkért sem. Ezekből az élményekből gyűjthetjük a legtöbb tapasztalatot. Akkor bánunk jól magunkkal, ha nem hibáztatjuk, kárhoztatjuk, büntetjük és gyötörjük magunkat.

5. A következő lépés: dicsérd magad. A kritika letöri az önbizalmat, míg a dicséret szárnyakat ad neki. Kezd apró dolgokkal. Mondd magadnak, hogy csodálatos vagy. Ha egyszer megteszed, aztán soha többet, akkor nem lesz hatása. Még ha csak egy-egy percet is szánsz erre, de ne hagyd abba. Ha legközelebb valamin újba, szokatlanba kezdesz, vagy olyasmit tanulsz, amiben még nem vagy járatos, légy türelmes magaddal szemben.

6. Ha szereted önmagad, jót akarsz magadnak. Fordulj barátaidhoz, és engedd, hogy segítsenek. Akkor vagy igazán erős, ha mersz segítséget kérni, amikor szükséged van arra. Ha legközelebb erődet meghaladó problémával kerülsz szembe, ahelyett, hogy mérges lennél magadra, amiért egyedül nem boldogulsz vele, inkább kérj segítséget.

7. Szeresd rossz tulajdonságaidat. Ezek is a te teremtményeid. Te is, én is döntöttünk már rosszul, s ha kitartóan büntetjük önmagunkat, idővel úgy hozzászokunk, hogy nagyon nehéz lesz megválnunk tőle, és jobb döntéseket hoznunk. bármilyen kellemetlen helyzetben találod is magad, ennek oka van; különben nem sodródtál volna bele. Meg kell értsük, hogy bármilyen nehézségünk vagy gondunk támad, mi magunk hívtuk létre azt, hogy bizonyos helyzetekben eligazodjunk. Ezt fölismerve, rálelhetünk igényeink kielégítésének jótékony eszközére.

8. Viseld gondját a testednek. Tekintsd szép háznak, amely egy darabig otthont ad neked.

9. A tükör előtt végzett gyakorlatok fontossága. A tükör előtti munkát sokféleképpen végezhetjük. Pl.: reggel a tükörbe nézünk és kijelentjük: „Szeretlek! Mit tehetek ma érted? Hogyan tehetnélek boldoggá?” Figyelj a belső hangodra, és kövesd utasításait. Kezdetben talán még nem kapsz üzeneteket, mert túlságosan hozzászoktál önmagad dorgálásához, és képtelen vagy szeretettel fordulni magadhoz.
Ha kellemetlenség ér a nap folyamán, menj oda a tükörhöz, és mondd: „Én, azért szeretlek.”
Ha valami kellemes dolog történik veled, állj a tükör elé, és mondd: „Köszönöm.” Légy hálás, amiért ilyen csodálatos élményben részesítetted magad.

10. Végül, szeresd önmagadat most – ne várd, hogy az érzés magától jöjjön. Ha elégedett tudsz lenni magaddal, ha szeretni és becsülni tudod önmagadat most, akkor amint valami jó történik veled, képes leszel élvezni azt.
Ha egyszer megtanulod szeretni önmagadat, a többi embert is szereted és elfogadod. Ha egy önfejű emberrel hoz össze a sors, aki nem hajlandó fejlődni, kell annyira szeretned magadat, hogy felszámolod ezt a kapcsolatot.
Csodálatos, ahogy a szeretet általunk kibocsátott rezgései vonzzák hozzánk a melegszívű embereket. – Louise l. Hay