Nappal, amikor az élettan funkcióinak uralma alatt a feltudat ideaköre érvényesül, az ember elfelejti másik életét. Éjjel azonban a paraszimpatikus idegrendszer veszi át a szervezet kormányzását, és énje visszatér a pszichikai síkra, hogy ott régi sziderikus életét folytassa. Az ébredésnél egy biológiai beidegződés következtében csaknem minden emlék kizáródik, vagy töredékes, összefüggés nélkül marad meg, néha nem is kép, hanem nyomasztó vagy örömteljes érzés formájában.Az álmok ura, a tudatfeletti Isteni Én állandóan ontja hívó, figyelmeztető, felvilágosító  jeleit az anyag, vagy álmába süllyedt ember felé. A szenzetív ember aki már felfigyelt álmaira, tűnődik rajtuk, dilettánsul találgat, szorongva megsejt mögöttük valamit, látja a könyveket, de nem tudja elolvasni őket. Aztán megtanul irányítva álmodni, és egyre több emléket hoz át gazdagabbá, boldogabbá váló nappali életébe, megtanulja a szimbolika háromsíku nyelvét. A hermetikus filozófia szerint a halál nem valami különleges állapot, hanem a miden napos mély alvás ikertestvére.

 

Aki asztrális énjében erősebb, az nem találja helyét a földön.

Az ébrenlét erői – nagyrészt gátol, ki nem elégült erők – álomba vetítődnek. Az álmok tartalma asztrálanyag, törvényei transzcendentális törvények.
Okkult törvény, hogy a dolgoknak először ideában kell mágikus erővel megformálódniuk, ahhoz, hogy a materiában is valósággá legyenek.

A szimbólumok nem hazudnak, leleplezik a fizikai sík legügyesebb szemfényvesztéseit is.

 

„Álmunkban néha egy egészen más világ is megmutatkozik, egy élettel és tarkasággal teli világ. Éppen a nagyon beszűkült környezetben élő, mások által befolyásolt és szorongatott embereknél tárul fel olyan távlat, amelyben az álmodó szabadnak és fantáziadúsnak érzi magát. Az álom így mutatja meg nekünk a belső kincset, melyet tőlünk senki nem rabolhat el.” – Anselm Grün

 

Az álomélet legrejtettebb árnyalatig megmutatja a hibák azt, amelyek célunk felé való haladásunkban gátolnak bennünket. Az ember nappali állapotában csak érzi, valami névtelen, benső bűntudattal sejti karmikus terheit. Álmában azonban látja őket. Gyakran viaskodik elmúlt konfliktusok fel nem oldott kísérteteivel. Újra és újra odatéved tilos küszöbökhöz.Minden akadályoztatás démoni-karmikus jellegű, minden felszabadítás kerubi-szattwikus természetű. A beteljesülést megelőző álomsorozatok általában a szárnyalást, lebegést, a levegőben való úszással adnak hírt az elkövetkező misztériumról.

„Az álmokat nem lehet megmarkolni és megkötni néhány szóval, gondolattal. Az álmok szabad lebegését és szárnyalását csak a mi életünk öleli át, és néha az álom az egyetlen valóság.” – Dési Ábel

 

Többféle álmot különböztetünk meg:
– ingerálom
– telepatikus álom
– figyelmeztető álmok,
– vágyálmok
– visszatérő álmok,
– betegséget jelző álmok
– profetikus álmok

 

A visszatérő jövőbe villanó álmok mindig színesebbek, gyakoribbak, rendszerint fontos üzeneteket tartalmaznak. Képnyelven beszélnek, figyelmeztetéseiket meg kell fejteni. A jelentős álmok különösen a profetikus álmok mindig égő, szinte irreális színekben ragyognak. Ezek az álmok a legkülönbözőbb módon jelentkezhetnek a burkolt, egészen elvont szimbólumoktól a világos részletes képekig, amelyek hajszálnyi változás nélkül lekupirozódnak később a valóságban.

„Az álom az a tündéri tükör, amelyben az ember olyannak látja magát, amilyen volna, ha saját vérére bízták volna, hogy alkossa meg magát.” – Jókai Mór

 

Asajah
spirituális tanácsadó – léleklátó médium
tarot mester-jós, spiritiszta-orákulum
energiagyógyász-angyalterapeuta

Spirituális tanácsadás Hölgyeknek:
Sorselemzés – Tanácsadás – Energetikai tisztítások.

 

Soha nem értettem azokat, akik elcsodálkoznak azon, és kajánul vigyorogva mutogatnak, ha egy alapvetően spirituális beállítottságú ember kiadja dühét, vagy kifejezi felháborodását az iránt az ember iránt, aki a másik ember türelmét és szeretetét kihasználva, vagy próbára téve próbálja a másikat kihozni a béketűrésből aljas, hazug, manipulatív eszközökkel: rágalmakkal, sértegetéssel, állandó apró szurkálódásokkal. Aztán ez az illető azzal jön elő a spirituális emberre mutogatva, mikor már pattanásig szétfeszítette az idegeit, és a spirituális ember már nem tud tovább tűrni, hogy az illető nem is spirituális. Az egy dolog, hogy az ilyen emberekkel szemben nem érdemes felvenni a kesztyűt, de tudnotok kell, hogy az ilyen személyek pont arra utaznak, hogy a spirituális embereket ilyen módon lejárassák. Tehát kérlek titeket is, ne hagyjátok magatokat, ne vegyétek fel a kesztyűt, mosolyogjatok, és mondjátok csak azt, ezzel én nem értek egyet, fordítsatok hátat, és hagyjátok ott.

 

Valamennyi vallás és spirituális mozgalom közös pontja, hogy a sérelmek elengedésére és a megbocsátásra fókuszál. De a spiritualitás nem abban áll, hogy mi spirituális emberek a fájdalmunkat, dühünket, sérelmünket lenyeljük, hanem igenis normális emberek módjára megéljük őket. A megélés nem egyenlő azzal hogy ki is éljük őket. A kettő között az a különbség, és úgy marad fenn az egyensúly, hogy ha olyan sérelem és fájdalom illetve, trauma ért minket, hogy oly módon adjuk ki, hogy elpanaszoljuk, sírunk, esetleg ordítunk. Ez jelenti azt, hogy megéljük. A kiélés az, mikor ez már tettlegességbe megy át, és mint spirituális emberek itt borulhatunk meg egyensúlyunkban. A spirituális és a segítő foglalkozás nem egyenlő azzal, hogy az ember hagyja magát lejáratni és eltűr minden mocskot, amit rádobálnak. Itt élünk a Földön, és nem a mennyországban lebegünk egy rózsaszín habcsók alakú felhőn, ahol mosolyogva tűrjük, hogy a másik egész nap késeket dobál felénk. Fontos a belső béke. És amint a fentibb sorokban említettem, azt az én szerény véleményem szerint ilyen módon kell, hogy megéljük. És talán ez az, ami azokat az embereket zavarja, akik mások nyugalmának folyamatos megzavarásával akarják magukra felhívni a figyelmet és így energiához jutni. Ezeket az elkeseredett és rosszindulatú embereket nevezzük energiavámpíroknak. Épp, hogy a békét fontosnak tartó emberek esnek abba a csapdába, hogy folyamatosan nyelnek, és tűrnek, legyen itt szó nemcsak rólunk mint spirituális emberekről, hanem „átlag” emberekről is. A jóindulatú „átlag” emberek, képesek ott maradni egy rossz munkahelyen, akkor is, ha irigységből állandó támadások és hatalmi harcok célpontjává válnak. Képesek benne maradni megalázó helyzetekben, kapcsolatokban. De hibát követnek el, hiszen saját belső békénk a legfontosabb, ezért mindent meg kell tennünk, elsősorban magunkból kiindulva, hogy ezt a békét önmagunkban teremtsük és találjuk meg, majd családunkban és tágabb környezetünkben. Nem degradálok azzal, amikor azt mondom, hogy „átlag” emberek, ezalatt csak azt értem rátok, akik nem foglalkoztok spiritualitással, hogy élhetitek nyugodtan hétköznapi életeteket. Szerintem igenis meg kell tanulnotok nektek is kiállni magatokért. Hiszen a Szeretet Himnusza is kimondja: A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem gőgösködik. Nem tapintatlan, nem keresi a magáét, haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója.

DE! A szeretet nem egyenlő azzal, hogy elnézzük másoknak a bántó és sértő viselkedését. És a szeretet himnusza itt mondja ki azt: Nem örül a gonoszságnak de együtt örül az igazsággal. Azt is kimondja, hogy aki spirituális, az bölcs: Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. Tehát: Okos enged, szamár szenved. Az ilyen embereket ott kell hagyni, hadd pörögjenek magukban. Egy példa arra, hogy Krishna (Metatron) is azt mondta: „A negatív emberektől tartsd magad távol 3 lépés távolságra, és csak jó és pozitív emberekkel vedd körbe magad.” Ha magunkat szeretjük, meg kell tanulnunk kiállni magunkért, és tudnunk kell nemet mondani a lehúzó kapcsolatokra.

De mi a helyzet a düh kiadásával?

Mindegy, hogy egy vallás követőjéről, vagy egy egyszerű test-lélek-szellem egységében hívő emberről van szó, szinte már nevetséges az a buzgalom, amivel az aktív lelki életet élő ember tagadja a belső fájdalmat, amit egy-egy kemény élethelyzet magával hozhat. Buddha is rájött arra, hogy nem a fizikai és lelki aszkétizmus vezet el a Nirvánába. Mintha csak a Mindenható vagy a klisévé koptatott vonzás törvénye tiltaná a düh, sértettség, megbántottság, és a belső vívódás jelenlétét a szívünkben. Ezek az érzések pedig még a legemelkedettebb idealistában is megjelennek, és addig lehetetlenség tovább lépni, amíg nem tudatosítjuk, hogy mi megy végbe bennünk. Ha valaki folyamatosan vigyorog, bármi történjék is, az már klinikai eset. Kimondottan károsak azok a módszerek, gyakorlatok, rituálék, technikák, amelyek a keresztényi megbocsátás vagy a pozitív gondolkodás égisze alatt arra biztatják az embert, hogy nyelje le, fojtsa el, de semmiképpen ne élje meg a dühét, majd töltse fel szenvedései képét egy vidám, kellemes vizualizációval, amitől majd boldogabb lesz az élete. Tény, hogy mindez logikusnak TŰNIK, hiszen a destruktív gondolatoktól rossz érzéseink lesznek, az építőktől pedig kellemesen érezzük magunkat, de ez lenne az utolsó lépés, ami a jogos düh, és sérelem okozta fájdalom megélése és az azt követő elengedés, megbocsátás után történik. De kérem, a negatív meg nem élt érzelmek először a finom energia rendszerben rakódnak le, és ott gyülekeznek, negatív mintákat, blokkokat, szennyeződéseket okozva a csakra, aura, energia rendszerben, majd ezek, az első két lépés kiiktatása által előbb vezetnek rákhoz, szívinfarktushoz, stb…. mint kiegyensúlyozott élethez. Így a meg nem élt érzelmek lelkileg és fizikálisan megbetegítenek.

Szabad, lehet, és néha kell dühösnek lennünk. Ott van Jézus, még ha nem is minden hit szerint Megváltó, mindenképpen nagy tudású próféta, csodálatos képességekkel rendelkező szellemi vezető volt kb. 2.000 évvel ezelőtt. Ő, aki még egy ateista szerint is különleges mester volt, megélte a dühöt a Biblia szerint többször is. Ordított, tört-zúzott, amikor Isten házából zsibvásárt csináltak a kereskedők, veszekedett a rajta szombatot számon kérő rabbikkal, megátkozott egy fügefát, és voltak pontok, amikor a kétségbeesés, és a félelem is úrrá lett rajta beteljesítendő feladata közeledtével. Jézus sem mondta soha, hogy ne adjunk utat a feltörő rossz érzéseinknek, ne legyünk dühösek egyszer sem, hanem arról beszélt, hogy ne menjen le a Nap haraggal. Miért? Mert valójában nem mindegy, hogy mit töltünk fel az Égi „internetre” éjjel, ami aztán testünk-lelkünk mélyére rakódva mérgezi meg napjainkat. Itt jutnak eszembe azok a szavak, amit Mesterem édesapjától Metatron arkangyaltól mostanában igen gyakran szoktam hallani: „ Akkor vagy a 3. dimenzióban a legspirituálisabb, ha minden érzelmedet megéled. Viszont tartsd meg az egyensúlyt, mert nem mindegy, hogy megéled, vagy kiéled.”

A düh, lázadás, félelmek megélésére igenis szükség van, hiszen ezek sok fontos dolgot tudatosíthatnak bennünk és környezetünkben. Ezek a rossznak bélyegzett érzések nyithatnak kaput egy-egy igen fontos változásnak, sőt, előrelépésnek is. Két dologra érdemes törekednünk, az egyik, hogy ne húzzuk fel magunkat jelentéktelen apróságokon, a másik, hogy ne tápláljuk, halmozzuk magunkban hosszan a destruktív érzéseket, mert ezek képesek fizikai szinten is megbetegíteni bennünket. Az elengedés és a megbocsátás semmi esetre sem jelenti azt, hogy minden úgy folytatódik, ahogy eddig volt. Nincs olyan, hogy elengedem a sérelmet, és közben ugyanúgy tűröm azt, ami fájdalmat okoz. Vagy én változok meg, vagy felismerem, hogy a helyzet tarthatatlan, és elbúcsúzok attól az embertől, helyzettől, aki vagy ami a fájdalmat okozta. Van, hogy erre nincs azonnal lehetőség, de ilyenkor is kell egy fal a múlt és a jelen közé, de az elengedés-megbocsátás folyamata akkor zárulhat le, ha a tényleges változás végbement. Ebből az következik, hogy igenis szükségünk van ezekre a negatív érzelmekre, hiszen ha figyelünk és megfigyeljük saját életeseményeinket, rájövünk arra, hogy ezek legnagyobb tanítómestereink. A sérelmek elengedése és a megbocsátás nagyon nehéz feladat, a pillanatnyi dühöt, amit egy bántó tett okozott talán még aznap el tudjuk engedni, de a fájdalom az már keményebb dió. De hiszek abban, hogy képesek vagyunk rá, annál is inkább, mert többek között azért is vagyunk itt, hogy ezt is megtapasztaljuk.

Szerző: Nylha Amonet Athama Vomalites – Bende Kornélia

forrás:  http://sziriuszfenycsillaga.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1190821

Képesek vagyunk megváltoztatni a valóságot pusztán gondolatok segítségével? Születésünk egyben a halálunk pillanata is, eltávozásunkkor pedig csak síkot cserélünk. A gondolat és a valóság kapcsolatának nyomában.

Cikkünk folyamán olyan mély elméleti kérdéseket fogunk feszegetni, melyek első hallásra meredeken fognak hangzani. Mindazonáltal ha jobban a dolgok mögé látunk, rá fogunk jönni, hogy talán semmi sem áll közelebb az igazsághoz.

Belegondoltunk már, hogy mi is az élet? A születésünktől halálunkig tartó időszak. – vágnánk rá sokan, de ebből a szubjektív valóságból kilépve rájövünk, hogy az előbbi válasz azonnal érvényét is veszti.

Mint ahogy életünkben sokan féljük a halált, és nem tudjuk mi lesz utána, ugyanúgy nem tudtuk mi lesz velünk az anyaméhben, még születés előtt. Magzat korunkban ugyanis az anyánk méhe volt a mi kis világunk, és nem tudtuk elképzelni, hogy mi lehet „odakinn”.

Tulajdonképpen a csecsemők szempontjából a születés maga a halál – ha így értelmezzük.

Hiszen megszűnik addigi anyaméhbéli életük, és átkerülnek egy másik világba, ahol másfajta érzékeléssel bírnak ők is, és más jellegű ingereket is kapnak, mint azelőtt odabenn.

Ugyanígy tartunk a haláltól, mint annak idején anyánk hasában attól, hogy mi van odakinn. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy ha átkerülünk egy újabb „síkba” akkor az automatikusan az életünk végét jelenti.

Sokkal valószínűbb, hogy – a születésünk pillanatához hasonlóan – csak a jelenleg ismert életünk, és érzékeléseink szűnnek meg, vagy alakulnak át, és egy olyan általunk eddig nem ismert közegbe kerülünk, ahol másfajta ingerek érnek majd minket, és mi is máshogy érzékeljük a környezetünket.

Ilyen értelemben tehát létezik a túlvilág. Sőt, ezen eszmefuttatás mentén kijelenthetjük, hogy

a még meg nem született baba számára az a világ is egyfajta túlvilág, melyben születésünk után halálunkig éljük életünket.

Gondolatként éltünk fogantatásunk előtt

Születésünk előtt is léteztünk. Nehéz elhinni, de elméletben – ha hajlandóak vagyunk egy kicsit nyitottabban érzelmezni az életet, mint fogalmat – már azelőtt létezni kezdünk, hogy megszülettünk, vagy megfogantunk volna anyánk méhében.

Mettől kezdve létezik egy ember? Amikortól először beszélünk róla, vagy mikor ténylegesen fizikai testet ölt? A szavak léteznek, pedig nincsen fizikai manifesztációjuk. Mégis léteznek, a fogalmak is léteznek, használjuk őket, dolgozunk velük, hivatkozunk rájuk, tehát léteznek, akárcsak a megélt érzések, mint a félelem, a harag és a gyász.

Akkor az emberi létezés miért lenne különb? Egy még meg nem született emberi lélek már ott élhet bennünk, általunk, a létrehozott gondolatokban.

Merész kijelentésnek hangzik, de ha kellő nyitottsággal értelmezzük a kérdést, elképzelhető, hogy

Sosem halunk meg

Éppen ezért a fizikai test halála sem jelenti automatikusan azt, hogy az adott emberi lény megszűnik létezni. Sokat gondolunk még rá, gyászolunk, beszélnek róla, fényképek maradnak fenn róla.

Tudatunkban, elménk mélyén még létezik, csak már nem ölt fizikai testet abban a világban, melyben mi még ott ragadtunk, hisz ő tovább ment egy másik síkra.

A gondolat ereje képes kihatni a fizikai valóságra

A kollektív tudat teszi a megfoghatatlant némileg – átvitt értelemben – megfoghatóvá. A pénz is egyfajta kollektív tudat eredménye, hisz gondoljunk csak bele mi a pénz: egy papírfecni, melyen ábrák és egy érték van. De valójában van annak a papírnak értéke? Nincsen. Egy megveszekedett forintot sem ér.

Fizikai értelemben a pénz létezik ugyan, de az a tulajdonsága, hogy nagyon értékes, már kollektív tudatunk eredménye.

Ha egy napon mindenki úgy ébredne, hogy a pénz számára attól a naptól kezdve nem ér semmit, akkor szó szerint az összes pénz elértéktelenedne a Földön, vagyis megszűnne létezni.

Ez felveti annak a roppant érdekes jelenségnek a tényét is, hogy a gondolatok, a kollektív tudat képes kihatni a fizikai környezetre is. Hiszen a pénz pillanatok alatt történő elértéktelenedése valós eseménysor lenne, mégis egy olyan folyamat eredményeként történne meg, mely „csak” a fejekben játszódna le.

A valóság formálása

Képesek lehetünk tehát a valóságra hatni, pusztán a gondolataink segítségével? Nagyon is bizonyosak vagyunk benne, hogy igen. A pénzen levezetett példa remekül mutatja, hogy ez nem paranormális dolog, hanem a szemünk előtt, az agyunkban történik nap, mint nap.

Ha holnaptól kijelentenénk, hogy a fehér az új fekete, és minden ember részese lenne ennek a kollektív tudatnak, akkor valóban átértelmeződne a két szín helye és jelentése.

De vajon mire is lehet használni ezt a gondolati fegyvert? Jóformán bármire.

Hisszük vagy sem, ma is és mindig is a gondolatok formálták a világot. Nem olyan látványosan, mint a fegyverek, a politika, vagy a technika, mert ez egy jóval lassabb folyamat, de eltagadhatatlan, hogy a fejekben elültetett gondolat képes megváltoztatni a világot.

Ha Hitlerben annak idején nem motoszkál a gondolat, hogy politikai karriert fusson be, nem történtek volna meg a világháborúk. A fejben megszülető gondolat már létrejöttének pillanatában képes predesztinálni gazdája vagy környezete sorsát.

A gondolat ölhet is. Ha valaki kigondolja, hogy meg akarja ölni a másikat, akkor az a másik ember a gondolat születése pillanatában már relatíve halott. Persze nem biztos, hogy sikerül megölnie, hiszen ez rengeteg tényezőtől függ, de ha elég erős a gondolat, akkor felülírja a többit.

Fegyverként használva

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a gondolatok hatását valahogyan – egy általunk még nem ismert módon, vagy eszközzel – fel lehet úgy gyorsítani, erejét pedig megtöbbszörözni, hogy lehetséges legyen gondolattal anyagot teremteni vagy formálni.

Ez lenne az emberi evolúció végső lépcsőfoka. Az utolsó építőkocka. Elménkben, az elménk által épített világban már eleve teljhatalommal rendelkezünk. Városokat építhetünk és rombolhatunk le, ölhetünk vagy átélhetjük legszebb álmainkat.

Amikor eljön a lehetőség, hogy ezen belső „énünk” kivetüljön, onnantól kezdve óriási felelősség birtokában lennénk, hiszen egy puszta gondolattal kiirthatnánk önmagunkat, saját fajunkat.

Nem véletlen, hogy a természet törvényei úgy teremtettek, hogy a gondolatok lassú folyásúak, mint a víz, ami utat váj magának a folyómeder szikláiba az évszázadok alatt. Ezalatt az idő alatt még irányt válthat, nincs visszavonhatatlan következmény.

Ez biztosítja saját és a fajunk túlélését, és nagy valószínűséggel sohasem fogunk tudni közel kerülni annak megoldásához, hogy a gondolatok hatását felgyorsítsuk, felerősítsük, de a veszély mindig fenn fog állni, hogy mindez elméletben lehetséges.

forrás:  http://avilagtitkai.com/a-gondolatok-ereje/

Megtanulni nemet mondani nem is olyan könnyű dolog, mint hinnénk…Viszont gyökeresen meg tudja változtatni az életünket,és számos,kényelmetlennek tűnő helyzetet tudunk elkerülni ezzel a roppant rövidke szó használatával,hogy : NEM!

Saját történetem az élő példa rá, mekkora jelentősége van, ha birtokában vagyunk ennek a képességnek, magyarul: tudunk nemet mondani, ha erre van szükség és a helyzet megkívánja.

Személy szerint én akkor döbbentem rá, mennyire fontos ez a dolog, és mitől fosztom meg saját magam, mikor a fogyókúrám kellős közepén tartottam, tehát nem voltam épp a legjobb passzban.

A pasi, aki randizni hívott, mintegy önjelölt forradalmár, borzasztóan durván bánt a felszolgálókkal, pincérekkel, rám fittyet sem hányva és „babának” szólítva…

Körülbelül 1 óra múlva telt be nálam a pohár… Abban a szempillanatban járni kezdett az agyam, hogy milyen indokkal hagyjam el a terepet. Hivatkozhatnék egészségi állapotom rohamos romlására…vagy a barátnőm épp most üzent halaszthatatlan ügyben,roppant zaklatott és valóban égetően nagy szüksége van rám. Vagy csak egyszerűen könnyzáporban kellene kitörnöm..?

A gondolataim egyre inkább kezdtek egy elszabadult méneshez hasonlítani, őrültebbnél örültebb ötletek jutottak eszembe…aztán kezdett csak derengeni ( mintha épp hajnalodott volna az elmémben): Én nem tartozom ennek az embernek magyarázattal!!! Halálosan kényelmetlenül, már-már tiszteletlenül éreztem magam, és egyszerűen csak haza akartam menni, nézni a tévében a kedvenc sorozatom: hiszen ezek voltak a valós okaim, amelyek egyre inkább sürgették mihamarabbi távozásom.

Nos, ezzel a lendülettel a kezébe nyomtam 20 dollárt, megköszöntem, hogy megmutatta az új városrészt, és hazasétáltam. Soha, de soha többé nem hallottam az úriember felől, viszont többé már nem is vagyok hajlandó olyan emberekkel randizni, akik „babának” szólítanak…

Nőként gyakran ítélnek el bennünket, ha nemet merünk mondani bizonyos dolgokra. Külső, társadalmi nyomás hatására válunk alkalmazkodóvá, szeretetre méltóbbá, engedékenyebbé (annál, mint amilyenek valójában lennénk..),vagy legalábbis nem sértődünk meg mélységesen,és táplálunk haragot még akkor sem,ha igen extrém támadás ér Bennünket. Ezt nem feltétlenül szexuális vonatkozásban értem, hanem ugyanúgy érvényes a mindennapi emberi kapcsolatainkra, munkánkra, alapvető kommunikációnkra.

Megtanulni nemet mondani első nekifutásra egy roppant mód kényelmetlen dolognak tűnik,de rendkívül fontos része a személyiségünk fejlődésnek,formálódásának és ezen képességünk által tudjuk lefektetni annak az alapszabályait,hogy hogyan is szeretnénk,ha velünk bánnának!!!

Tapasztalni fogod, hogy ” megtanulni nemet mondani” majdnem olyan,SŐT! lehet több is, mint egy ajándék…

Az alábbi pár gondolat, példázat, legyen megerősítés számodra, milyen pozitív következményei vannak, ha nem félsz alkalmazni ezt az egyetlen, rövideke, de hatásos kis szót: NEM!

1. A kapcsolataid sokkal őszintébbé válnak!

Azáltal, hogy a hozzád közel álló emberek tudják, hogyan, miként is érzel valójában, egy egészséges és őszinte barátságnak adsz esélyt az életedben! Amikor nem mondasz, ki valamit akkor a másik elkezd elméleteket gyártani, ami természetesen összekuszál mindent s a következő dolog pedig általában az, hogy veszekedtek, vitatkoztok, majd tüntetőleg a hálószobába elvonulva kedvenc rockzenéd kezded el hallgatni…

Légy nyugodt és magabiztos, és bátran hangoztasd, ha éppen kényelmetlenül érzed magad. Ugyanezt várnád el fordított helyzetben is, ugye?

2. Végre úgy érzed, értelmes dolgokkal, hasznosan töltöd el az időd!

Ha úgy érzed kötelességed mindenre igent mondani, érzed, elkezdesz bizonytalanná válni és stresszelni. Egyre kisebb dolgokon is felkapod a vizet, és egyszerűen elveszíted szem elől azokat a dolgokat, amelyeket varázslatossá teszik az ember létezését ezen a csodás, Föld nevű bolygón….

Ha képes vagy arra, hogy vissza tudsz utasítani bizonyos embereket, élethelyzeteket, egyre elszántabbá és nyitottabbá válsz új dolgok befogadására.

3. Észre sem veszed, de felhagysz a passzív-agresszív viselkedéssel, a negatívnak tűnő hozzáállással

Amíg általában kedvelem az embereket és úgy gondolom, hogy mi mindannyian egy hihetetlen csoda részei vagyunk, de mindezek ellenére velem is előfordul, hogy az elfojtott érzéseim hatására elveszítem a fejem.

Légy bátor és hozz létre egy olyan környezetet, miliőt magadon körül, aminek az alapja az őszinteség és a tisztelet! Ne vesztegesd az időd arra, hogy belemész az elfojtott érzelmeid által diktált játszmákba, hiszen ezáltal tartod távol magad azoktól az emberektől, akik tényleg szeretnek téged, és akikre te is vágysz valójában.

4. Mélyebb önismeretre teszel szert, sokkal jobban megismered magad!

Amikor abbahagyjuk a görcsös megfelelést másoknak, akkor kapunk egy esélyt arra, meghalljuk a saját gondolatainkat…

A csöndes elmélkedés szabadsága segít bennünket abban, hogy végül megértsük, mit is akarunk és mit várunk el önmagunktól. Megtanuljuk becsülni, szeretni, megvédeni saját magunkat, és nem leszünk sebezhetőek akkor sem, ha valaki rosszul bánik velünk.

Nemet mondani segít tanulni a hibáinkból, csiszolja, finomítja azt a képességünket, hogy felismerjük: mi az, amit szeretnénk, és mi az, amit nem, és hogyan találjuk meg a kettő között az egészséges egyensúlyt.

Bármikor „elakadsz”,sose feledd: a Főnök Te vagy,az Életed Te magad irányítod,és Te írod a forgatókönyvet!

forrás: http://joportal.hu/johirek.php?readmore=2956

Március 1, kedd és Március 8, kedd között a február közepén jött felszabadulások és fellélegzések után egy pillanatra megtorpanhatunk. „Valóban akarom ezt az Újat? Valóban akarom, hogy épüljön az Életem? Valóban fel akarok nőni? Valóban meg akarom magam mutatni a világnak?” Ilyen és ehhez hasonló gondolatok, kétségek és őrlődések lehetnek ott bennünk. Amennyiben ezt tapasztaljuk, ne nullázzuk le a megindult folyamatokat! Lassítsunk kicsit, foglaljuk el magunkat valami mással, de a legrosszabb, ha visszamenekülünk egy ábrándozó-álmodozó zigóta állapotba. Vegyünk vissza a gázból, tervezzünk még jobban, alaposabban, és a fizikai megvalósításával, megvalósulásával a dolgoknak legyünk még türelmesek. (Mars Skorpióban kvadrátban Merkúrral Vízöntőben)

Március 1, kedd és Március 11, péntek között az aktivitásaink mellett lényünkben is ugyanez tud lejátszódni. „Elég jó ember vagyok? Megérdemlem én ezt? Nem csak többet árt, mint használ, ha élek, ha csinálok valamit?”. Ez a hatás is arra szólít fel, hogy legyünk olyanok, mint a gyöngyhalász búvár, aki alábukik valami kincsért, feljön, kirakja a parton a kincsét, levegőt vesz, majd ismét alábukik. Itt már nem kell a mélyben fuldokolnunk, de még nincs is ott az ideje, hogy a parton sétálgassunk.
Március első két beaktiválódó hatása a gáz-kuplung arányról, az aktivitás-passzivitás, a kint és a bent megfelelő arányáról kell, hogy szóljon. (Szaturnusz Nyilasban kvadrátban Nappal Halakban)

Március 2, szerda és Március 12, szombat között ismét/továbbra is érvényben van az az elv, hogy minden múltbeli dolog, amit felfedezünk, begyógyítunk magunkban és elengedünk, az lényünk és életünk harmóniájához, egészségéhez, teljességéhez tesz hozzá. Ez a kép olyan, mintha egy vízzel elárasztott világban élnénk a hajónkon, és egészen a tengerfenékig kell lemennünk, hogy valami földet találjunk, amiből építkezhetünk, amivel táptalajt biztosíthatunk.
Egyik szemünkkel már figyelhetjük az Újat, egyik kezünkkel építkezhetünk, de a másikkal még bőőőven van kipucolnivaló, begyógyítanivaló; olyan részek, amik ha nem a mieink, nincsenek kitisztítva, nincs nagyon lehetőségünk, hogy teljesek legyünk, hogy szintet lépjünk felfelé, főleg minőségileg. (Nap Halakban szextilben Plutoval Bakban)

Március 4, péntek és Március 13, vasárnap között tovább fokozódhat a világtól való eltávolodásunk, a gondolatainkban, sejtelmeinkben, saját furcsa világunkban való elveszés. Olyanok lehetünk itt március első két hetében, mintha mesterséges kómában lennénk: a belső világunk nagyon aktív, de kívülről, a külvilág számára, és a külvilágban szinte semmi nem fog látszódni, érződni ebből az aktivitásból. Akinek hajlama van vizesedésre, hízásra, annak különösen érdemes odafigyelnie, mert ezekben a napokban felszaladhat pár liter víz rétegek formájában, illetve folyamatosan ott tud lenni egy mentális és érzelmi furcsaság, elvarázsolódottság, akár zavarodottság. Március első két hetében gyógyulunk és utolérjük magunkat. (Nap Halakban szemben Jupiterrel Szűzben)

Március 6, vasárnap a Merkúr bolygó a Halak jegyébe lép. Korábbi jegyében, a Vízöntőben, fantasztikusan érezte magát, mivel magasabb oktávjában, a Jövő, Cél, Perspektívák területén ki tudott teljesedni.
A Merkúr világi, mozgékony, szellős, könnyed, szárazabb energia, a Halak nem-evilági, nyákos, nedves, lassú, lehúzó energia. Meglehetősen ellentétesek. Egészen március 21-éig tartózkodik itt, így szóban-tettben-gondolatban aluszékonynak, bágyatagnak és szétszórtnak érezhetjük magunkat ebben két hétben. Bármilyen ügyintézésünk van, belassulhatnak, összezavarodhatnak folyamatok, így legyünk türelmesek, toleránsak, körültekintőek. Mindez igaz úgy általában a többi emberre is és önmagunkra.
Ami a nagy pozitívuma ennek a két hétnek, hogy a Halak a várandósság jegye, a Merkúr a Gyerek bolygója, így azok a párok, akik próbálkoznak gyerekvállalással, ebben a két hétben emelt sikerfaktorral tudnak az érdekében tenni.

Március 7, hétfőn a Mars bolygó a Nyilas jegyébe lép. A hagyományos asztrológiában a Szaturnusz bolygó a Nagy Rossztevő, így amikor a mai világunkat alacsony szinteken jelképező Nyilas jegyébe lépett 2014 karácsonyakor, lehetett sejteni, hogy baj lesz. Megindult az Európai Unió széthullása először a görög válsággal, majd a menekültáradattal. Kínában a gazdaság belassult és a tőzsdén történelmi esések vannak, állami beavatkozásokkal. Amerikában nagy esély van, hogy egy folyamatosan köpönyeget forgató Hillary Clinton és egy annyira vicces, hogy már komoly, Donald Trump közül valamelyik legyen az elnök.

A Nyilasba lépett Szaturnusz elkezdte szorítani és préselni a Nyugati, kapitalista, mai világot, mint egy satu a felfújt, sárga, csillogó lufit. Nos, ettől a naptól kezdve a szorított lufiban elkezdenek cigicsikkeket elnyomni, és tűvel szurkálni. Innentől különösen fontosak azok az alapelvek, hogy minél kevesebbet utazzunk Külföldre, a spirituális módszereket eszközként, és ne identitásként használjuk, kerüljük a tömegrendezvényeket, tüntetéseket, a zárt térben egyszerre sok embert, tömeget, legyünk szerények, kulturáltak, néhány kevés és fontos emberrel építsük a kicsi, lokális, elégséges világunkat.

A Mars a Háború, robbantások, lövések, agresszió bolygója is, így könnyen előfordulhat, hogy eldördülnek az első lövések; a menekültek irányába, vagy ország és ország között. Legyünk itt hát behúzódóak, kicsiben nagyon optimisták, a kollektívben pesszimisták. Az, hogy nem pöröghetünk-höröghetünk, mutogathatjuk magunkat többé világszerte, nekünk segít, Emberként, hogy visszataláljunk, otthonunkhoz, gyökereinkhez, Emberségünkhöz.

Március 7-8-9, hétfő-kedd-szerda kiemelten erős nap gyerekvállalási szempontból, mivel a Gyerekek magasabb oktávjában, a Vízöntőben és a várandósság jegyében, a Halakban lesz az Élet, a Várandósság, a Gyerekek, az Anyaság-Család és a Harmónia bolygója. Ugyanakkor az is fontos itt, hogy ez a három nap legyen nagyon passzív, behúzódó, minél kevesebb aktivitással, és annál több pihenéssel, szentségességgel, öngyógyulással, önmagunk megtisztelésével, kényeztetésével. (Hold-Vénusz-Merkúr-Neptunusz-Nap Vízöntőben-Halakban)

Március 8, kedd és Március 14, hétfő között tovább nőhet a hónap eleje óta tartó elvarázsolódottság, az ügyintézések, dolgok akadozása, sőt, zavarosság, kesze-kuszává válása. Csökkentsük itt világi ambícióinkat és aktivitásainkat minimálisra, és növeljük maximálisra a pihenést, behúzódást, önmagunk fizikai és lelki rehabilitációját. Ideális egy hét orvosi beavatkozás elvégeztetésére, bármilyen lelki vagy fizikai jellegű terápiára. Ebben az egy hétben legyünk olyanok, mint egy folyó, vagy a víz, ha jön egy akadály, ne akarjuk megoldani: kerüljük meg, vagy ha nem lehet, álljunk meg, és pár nap múlva ismét út tud majd nyílni a dolgoknak. (Merkúr Halakban együtt Neptunusszal)

Ezzel párhuzamosan, Március 8, kedd és Március 17, csütörtök között a belassulás a tetőfokára tud hágni, és a külvilág mellett a belvilágunkban is lehetnek érdekes dolgok. Fizikailag, érzelmileg és energetikailag levertnek érezhetjük magunkat, amire azt szoktuk mondani, hogy „tavaszi fáradtság”. Szélsőséges esetben enyhe depresszió, önostorozás, önmagunk létének megkérdőjelezése is ott tud lenni. Március 17-e után tud enyhülni az a nyákos-belassult jelleg, ami március első felére jellemző lesz, onnan indulunk felfelé, az aktivitás irányába, és onnantól már elkezdenek szépen épülni a dolgok a fizikai síkon is! (Nap Halakban együtt Leszálló Holdcsomóponttal, szemben Felszálló Holdcsomóponttal)

Március 9, szerda és Március 20, vasárnap között a Férfiakat jelképező Mars, a Nőket jelképezi Vénusz kilencven fokos, csiki-csukis kvadrátba lépnek. A Párkapcsolatokban elő tud fordulni a január és február során már tapasztalt elidegenedés, eltávolodás. Az év elején ez szó szerint elhidegülés és megfagyás volt, ez inkább amolyan elsodródás. Elbizonytalanodhatunk az eddigi dolgok valódiságában, a közös jövő relevanciájában, ám ez is egy ’csel’ lesz a Természettől: több időt és energiát tudunk így fordítani önmagunk gyógyítására és rendezésére, ha nem kell megosztani másvalakivel. Minden rendben van itt tehát, ne hagyjuk magunkat túlzottan elsodródni a párunktól és a kapcsolattól.
A kollektívában erősödhet a nők és a férfiak közötti harc és könyöklés, mely az Állatok Világára jellemző. Az Emberek Világában a Férfi és a Nő egymás kiegészítői, Társai, az Állatok Világában „Ember embernek farkasa”, és megy a könyöklés, puffogás, fújolás, harc az élelemért, a példány önmaga fenntartásáért és a pozícióért. Egyéniben törekedjünk emiatt az együttműködésre, kapcsolódjunk, egészítsük ki egymást. A különbözőségeket ne akarjuk eltörölni, inkább azt lássuk, hogy ami nincs meg bennünk, ’gyárilag’, azt a külvilágból lehet és kell megkapni, Társ formájában.

Március 11, péntek és Március 18, péntek között a tetőfokára hághat a zavarodottság, értékvesztés és furcsaságok. Igaz ez az egyéni személyünkre, életünkre, világunkra, és a kollektívre is. Nagyon fontos ebben az egy hétben, hogy sokat meditáljunk, jógázzunk, valamilyen lelkigyakorlatot műveljünk, beszélgessünk idős emberekkel, nézzünk olyan filmeket vagy képeket, amik a Régmúlt dolgairól szólnak. Ha a külvilágban történnek olyan dolgok, hírek, amik elkeserítenének, vagy rosszul érintenének egyéni megélési szinteken, inkább ne nézegessünk híradót, portálokat, hanem húzódjunk be, pihenjünk, engedjük az árt átmenni: felettünk és úgy általában.
Akik a hó eleji gyerekfoganó időszakot igyekeznek használni, ebben az egy hétben a leendő anya kímélje magát, mert még sikeres foganás estén is visszahúzódhat a magzat. Mi is ezt tennénk itt legszívesebben: mélybe, biztonságba, puhaságba húzódnánk vissza; önmagunk elől is, de a külvilág energiái, dolgai elől bizonyosan. Őrizzünk meg itt egy praktikus, sztoikus állapotot, és csempésszünk bele, amennyire lehet, derűt. (Merkúr Halakban kvadrátban Szaturnusszal Nyilasban)

Március 12, szombat mindennek a folyamatnak a közepén fordulópont tud lenni. A Nap megelőzi a Leszálló Holdcsomópontot a Halak jegyében, így itt még csak a háttérben, nem érzékelhető szinteken, de megkezdődik energetikánk helyreállása, a sebek behegedése, lényünk, személyünk kiteljesedése, kikerekedése. Mint két szinuszhullám: február végén-március elején indul egy tompító-bágyító, ami 17-éig tart, és itt 12-én indul a segítőbb-felszabadító.
Ezzel a nappal leérünk annak a tágabb folyamatnak az aljára, ami tavaly augusztus-szeptemberben indult, és volt benne egy december-január-február közepe panel. Fél év után már nem lefelé-befelé-hátrafelé lepucolás van, a túl sok kacat kipakolása, hanem innentől már jön a kiürített-megtisztított részekre az építkezés is. Mindez március második fele-április során lesz, és májustól szeptembe-októberig erősödik majd. A Külvilág, a Kollektív leépülése, lerombolódása pedig ezzel teljesen párhuzamos és inverz lesz.

Március 13, vasárnap a Vénusz bolygó a Halak jegyébe lép. Amíg a Vízöntőben járt, először a Párkapcsolatok és emberi kapcsolataink elhidegítését, eltávolítását okozta, hogy közben megvizsgáljuk azokat. Február 28-án, a Vízöntő közepére érve, mindez átfordult, és a Jövő, Cél, Perspektíva tisztább jellegeivel töltődött fel. A Halakba lépve ismét a Párkapcsolatok és emberi kapcsolatok megmérettetését hozza el a Vénusz: egy kicsit máshogy. „Érzek-e a társammal, vagy mellettem éppen lévő emberrel Egységet?” „Vállalnék-e a Párommal gyermeket?” „Alkalmas lennék-e/vagyok-e szülőnek?”. Amelyik kapcsolatunkban ezekre igennel tudunk felelni, azok tudnak működni, fennmaradni, kialakulni. Aki igent tud rá mondani, az egészen más szintű összekapcsolódottságot és Egységet tud megélni a Társával. Aki nemet tud, vagy nemet kell mondania, ott azon kapcsolataink valószínűleg elvesznek a mocsárban. Egyre mélyebbre mennek majd, és ha két alkalmatlan ember van ott, legyen az párkapcsolat, vagy bármilyen kapcsolat, a mélybe, a mocsárba, a zavarodottságba süllyedés csak még erősebb lesz. Lehet ez párkapcsolat, barátság, munkakapcsolat, rokoni szál.

Nyílik az olló, és eddig is az ’ember’ kifejezés egy gyűjtőkifejezés volt, fényévnyi különbségekkel egyes egyedek között, minden értelemben. A ’Gyerekek Kora’ káosza után az ’Állatok Kora’-ba lépve ez az elkülönülés és hierarchia erősebb lesz. „Zebrák a zebrákkal, rókák a rókákkal, ludak a ludakkal!”, és ahogy a liberalizmus máza leolvad, egyre inkább a valóság színterén is. Találjuk meg hát a ’mieinket’, és néhány ’mieinkkel’ alakítsuk közösséget, koncentrikus körökben belülről kifelé haladva fontosságban és összekapcsolódottsággal.

Mindezek mellett ez is olyan időszak kezdetét jelenti, ahol a Párok között beindul majd a ’baby-boom’, azaz nagyon sok gyerek fog foganni és születni, ahogy a Vénusz a téli jegyek után a termékenyebb jegyeken vándorol majd. Különösen olyanoknak, akik jogilag nem házasok, így akik szeretnének gyereket, nem érdemes foganás előtt házasodni, akik nem szeretnének gyereket, érdemes ettől a naptól különös figyelmet fordítani a védekezésre.

Március 13, vasárnap és Március 18, péntek között még mindig lassítanunk és pihentetnünk kell magunkat minden értelemben. Szóban-tettben-gondolatban nem leszünk alkalmasak túl sok világi aktivitásra, így érdemes lehet itt szabadságot kivenni, pihenni, elutazni vidékre, wellnessezni. Nagyon jól fog itt jönni a négy napos hétvége, de a március-15-ét ne pro vagy kontra tüntetésre, a világi elmaradásaink pótlására használjuk, hanem szökjünk meg a világ elől. Menjünk ki a természetbe, vagy kuckózzunk be pár filmmel, a lényeg, hogy ne akarjunk ’mai’ módokon létezni, pörögni, megmutatni magunkat. (Merkúr Halakban szemben Jupiterrel Szűzben)

Akinek itt van még kedve és ereje, Március 13 és Március 18 között lehet még egy utolsó nagy rohamot tenni a terápiázásban, öngyógyításban, a Múlt feltárásában és gyógyításában. Az egyetlen támogatott aktivitás, tevékenység, téma, ez lesz. Ha már elfogyott itt az erőnk és a kedvünk ehhez, akkor is lehetnek hirtelen ’last minute’ megvilágosodások, kibékülések, felismerések. A lényeg, hogy tegyük magunkat passzívvá és átjárhatóvá, a ’műtétet’ elvégzik rajtunk Odafentről. (Merkúr Halakban szextilben Plutoval Bakban)

Március 15, kedd és Március 20, vasárnap között maximálisan el kellene engednünk a kontrollt, és olyannak lenni, mint egy újszülött, egy lajhár, egy panda, vagy ilyen jellegű lény. Lassan, áramolva, nem-akarva kellene mindent csinálnunk, és itt már azért készenlétben állni, mert ahogy kimegy ez a szedált állapot, a dialektika elve alapján nagyon felgyorsulnak majd a dolgok. Olyan ez, mint a Ryan közlegény megmentése film elején, lassan, bágyadtan ringatóznak a csónakok, odaérnek, leeresztik az első falat, és elkezdenek repkedni a golyók és a bombák. Egyénileg az Életünket építő aktivitást jelenti mindez, konstruktív jelleggel, a kollektíven akár szó szerint is ezt. (Merkúr Halakban együtt Leszálló Holdcsomóponttal, szemben Felszálló Holdcsomóponttal)

Március 16, szerda és Március 25, péntek között, aki kibírta december-január-február Párkapcsolati, baráti, rokoni, és egyéb emberi ’aratását’, az egészen mélyebb, kapcsolódottabb és harmonikusabb szinteken tud együtt lenni a másikkal. Innentől még fokozottabban érvényes az, hogy keressük a kevés, de számunkra értékes ember társaságát, akik nem ’barcsik’, a ’pasink’, a ’csajunk’, hanem még hallgatni is jó vele, még akkor is értékeljük és élvezzük a társaságát, ha csukott szemmel egymás mellett ülünk vele. Innentől minden, ami külsőség, jelentéktelenné válik majd emberi kapcsolatainkban, így akinek arra van hajlama, hogy mi mekkora, hogy néz ki és mennyibe kerül, az elkezdhet ezen lágyítani. Aki erre nem képes, annak nagyon nehéz lesz ’barátokat’ és ’pasit/csajt’ találni, és egyre kevésbé lesz kielégítő. Megkomolyodni, felnőni, elköteleződni kell innentől, erre készített fel a folyamat egészen tavaly augusztus-szeptembertől idáig, egy külső turnussal (szeptember-október-november), és egy belsővel (december-január-február). (Vénusz Halakban együtt Neptunusszal)

Március 18, péntektől olyanok leszünk, mint a nyiladozó szemű újszülöttek, egyre inkább belakjuk magunkat, elkezdjük próbálgatni magunkat, az újabb én-ünket, szóban-tettben-gondolatban. Kimegy az altató, a szedáló hatása, és ismét reálisabban, közvetlenebbül fogjuk érzékelni a fizikai sík dolgait. Elkezdhetjük begyújtani a rakétákat, tenni a Jövőnk fizikai megvalósulása, szervezése irányában. (Merkúr Halakban megelőzi Leszálló Holdcsomópontot)

Március 18, péntek és Március 29, kedd között Önmagunk, Életünk és a dolgaink születésének tudunk szemtanúi lenni. Olyan változások és eredmények tudnak itt a fizikai síkon megjelenni, elindulni, amiket már egy ideje tervezünk, amikért dolgozunk, így tegyük bele az energiát, ne ijedjünk meg, ahogy megjelenik, és építsük. Fontos ebben a másfél hétben a kábultság, a rozsda lerázása, és hogy időben fel tudjuk venni a megfelelő fordulatszámot.
Mivel a két fő világi bolygó, a Nap és a Merkúr is a Kos-ba lép itt, felerősödhetnek a konfliktusok, összetűzések, akár háborúk, a Kollektívben. Nagyon fontos, hogy legalább mi egyéniben ne tegyünk ehhez hozzá mérgelődéssel, hüledezéssel, őrizzük meg kulturált, emberi, nemesebb jellegeinket. Építsük lokálisan, egyéniben az életünket, valamennyire kiegyensúlyozva a kollektív omladozását, felforranását. (Merkúr Halakban-Kosban együtt Nappal)

Március 19, szombat és Április 1, péntek között egy másik hatás is van, ami Én-ünk születését és elindulását jelképezi. Ugyanakkor ez a hatás, a január-február-március első fele után, azt is jelenti, hogy akik emelkedőben vannak, még jobban emelkednek, akik lecsúsztak-lecsúszank, még inkább ott maradnak. Nyílik az olló, avagy „akiknek sok van, még több adatik, akiknek kevés, az is elvétetik”. Itt elsősorban nem anyagi értelemben kell gondolni erre, hanem Emberi értékek, Hit, Remény, Nemesség szempontjából. Azt jelenti, hogy amennyiben van itt bennünk Emberség, ambícióink nemes, emelkedett irányokba megy, és teljesedik ki. Ha nincs, akkor tülekedés, dülekedés, üzekedés lesz jelen, egyéni életünkben, és különösen a kollektívben. A normális emberek olyanok lesznek, mint amikor egy dzsippel hajtanak keresztül a szafariparkon: „Kérjük az ablakokat felhúzva tartani, és tartsanak egy távolságot az állatoktól!”. Az Együttérzés, Empátia, Szeretet innentől inkább szellemi, kognitív lesz, mint világi, gyakorlati; mindkét oldal irányából egymás felé. (Nap Halakban-Kosban trigonban Marssal Nyilasban)

Március 20, vasárnap a Nap bolygó a Kos jegyébe lép. Minden valamirevaló kultúrában ez az Újév kezdete. A Halak és a Kos határa valaminek a Születését, az Új kezdetét jelenti. Mindez teljesen illeszkedik a fentebb olvasott fényszögekbe, ahogy a belassulás, mélyülés, punyulás után a fizikai síkra emelkednek az energiák, és elkezdenek épülni, széráradni.

A Nap Kosba lépése ugyanakkor mindig is a mezőgazdasági munkálatok, építkezések kezdetét is jelentette, és még valamiét: a hadjáratokét. Ekkorra száradtak fel az utak, olvadt el a hó, álltak el az esők, és lehetett megkezdeni a háborúkat, a népvándorlásokat. Mindez szintén arra hívja fel a figyelmünket, hogy így, hogy közben a Szaturnusz és a Mars is a Nyilasban van, lehetnek komoly dolgok. Annyi számú, vagy jellegű migráns, hogy erőszak nélkül nem kezelhető a helyzet, illetve országok között is lehetnek erősödő konfliktusok. Mivel a Kos az Állatok jegye is, egészen biztos, hogy fehérebb bőrszínű, vagy sötétebb, de nagyon sok kulturálatlan humán fog mászkálni az utakon, utcákon. Őrizzük meg az értékeinket, lélekben, húzódjunk be, vissza, tegyük a dolgunk feltűnés nélkül, kitartóan, állhatatosan, kapkodás nélkül.

Március 22, kedden a Merkúr bolygó is belép a Kos jegyébe. Szóban-tettben-gondolatban felfrissülhetünk, beindulhatnak a dolgok, mint amikor a sárból vagy mocsárból kikaparja magát az autó. Arra kell itt figyelni, hogy túl gyors és hirtelen lehet itt a megindulás. Nehogy feleslegesen konfrontálódjunk, essünk arcra, lőjük el az összes energiánkat egyszerre, mielőtt igazán épülni kezdenének a dolgaink. Egy jó hadvezér először nem az elitalakulatot veti be: mi is először próbálkozzunk, szándékosan lassítsuk a folyamatokat.

Március 22, kedd és Március 30, szerda között egy másik hatás is arra késztet, hogy értékeljük át az emberi kapcsolatainkat. Január és február során még lassan, főleg megfigyelve és gondolatban, március első három hetében intuitíve, a fogást és a kontrollt elengedve, ettől a naptól pedig a kettő szintézisében. Olyannal tudunk együtt lenni, Párkapcsolatban, barátságban, rokoni viszonyban, akinek képesek vagyunk megnyílni, magunkat rábízhatjuk teljesen, és viszont, akiért képesek vagyunk hosszútávon is türelmesnek lenni, akár kényelmetlenségeket vállalni. Ugyanakkor, ha vannak mellettünk ilyen emberek, különösen ilyen Pár, akkor nagyban tud segíteni a falaink, a keménységünk, zárkózottságunk, dermedtségünk letételében. (Vénusz Halakban szextilben Plutoval Bakban)

Március 22, kedd és Március 30, szerda között ezzel napra párhuzamosan, nagyon fontos, hogy ne akarjunk ágyúval verébre lőni, ne mondjuk-érezzük-gondoljuk, hogy „Húúú, ez a Duálpárom, Ikerlángom, Lélektársam”. Bőven elég nekünk, ha ott egy rendes ember, akivel boldogok vagyunk. Itt is az Arany Középút a fontos. Még ha ott is van a nagy transzcendens összetartozás-élmény, legyen az bármilyen emberi kapcsolatunk, ne fújjuk fel, hanem azért tegyük is a mindennapi dolgainkat. Ha nincs is ott, azt se fújjuk fel, hanem tegyük a mindennapi dolgainkat. (Vénusz Halakban szextilben Plutoval Bakban)

Ez viszont kevésbé akarózik teljesen beindulni, menni. Március 22, kedd és Március 30, szerda között olyanok lehetünk, mint egy magzat, nyolc-kilenc hónapos korában. Tudja, hogy meg kellene születni, világra kellene jönni, elkezdeni az aktivitásait a fizikai síkon, de nem akaródzik. Muszáj itt kinyomnunk saját magunkat, és törekedni arra, hogy megtaláljuk az egészséges egyensúlyt a külvilág és a belvilág, az aktivitás és a befogadás, passzivitás között. (Vénusz Halakban szemben Jupiterrel Szűzben)

Március 22, kedd és Március 30, szerda között ezekből az egyszerre aktív fényszögekből létrejön egy Derékszögű Háromszög. Ez mindig a ’radar alatt’ stratégiáját igényli tőlünk, azaz nagyon körültekintőnek, óvatosnak, türelmesnek kell lennünk. Ugyanakkor bármilyen radikális változást érdemes itt nem megtenni, elkerülni, nem komolyan venni. Mivel a Vénusz lesz a ’gyors, mozgó’ bolygója ennek a háromszögnek, sok párkapcsolat elvérezhet, illetve sok hölgy tapasztalhat magán elbizonytalanodást, ok nélküli depressziót, zavarodottságot. Mivel a két Férfi-bolygó férfias, tüzes jegyekben van ekkor, a férfiak dolga ennek lemenedzselése, de nekik meg pont arra kell figyelniük, hogy túl indulatosak, türelmetlenek, intoleránsak lehetnek a dolgokkal, vagy a behúzódott társsal kapcsolatban. Nagyon érdekes, átmeneti hét lesz március utolsó hete, ahol a magzatburkot és magzatmázat vetjük le magunkról, emiatt ott lesz a billegés a Múlt és a Jelen-Jövő, a bent és a kint, a kevés és a sok között. (Vénusz Halakban- Szaturnusz Nyilasban- Jupiter Szűzben Derékszögű Háromszög)

Március 22, kedd és Március 27, vasárnap között, mialatt a lényünk szunnyadozhat, egyéb részeink beindulhatnak, berobbanhatnak. Ez méginkább az óvatosságra, körültekintésre ösztönöz bennünket. Mintha a lovak kirúgnának, de a kocsin még rajta lenne a fék, vagy éppen pakolnak rá. Az igazi művészet március utolsó hetében az egyensúly megtalálása, ez a fényszög is ezt jelzi. (Merkúr Halakban-Kosban trigonban Marssal Nyilasban)

Március 23, szerda és Május 7 (!), szombat között újabb ’ollónyitó’ fényszög lesz aktív. A Külvilágban megjelenő agresszió és állatiasodás, valamint Nyugati világunk gyorsulása és vergődése elveheti a kedvünk az egésztől. Mégis, pont, hogy ösztönöznie kellene. Minél nagyobb a káosz kint, annál nagyobb rend tud lenni bent és kicsiben, a dialektika elve alapján. HA már nem vágysz arra a drogra, amit az elmúlt pár évtized nyújtott neked és mindenkinek, új dolgok után kell nézned, és Valódi értékek után. Ezek lesznek a Társ, a Kommuna, Család, Tisztesség. Minél nagyobb a káosz kint, annál inkább. Nagyon figyeljünk oda, hogy ne menjünk el se az Állatiasodás, agressziózás, se a depresszív, nincskedvemélni attitűd felé. Ez már tavaly nyár óta téma, onnantól idáig gyakoroltuk be, innentől lesz már működően is a dolog. (Mars Nyilasban kvadrátban Neptunusszal Halakban)

Március 26, szombat a hónap, talán az év, legjelentősebb napja. A Szaturnusz bolygó hátrafelé indul a Nyilas jegyébe. Amikor 2014.december 24-én belépett, satuként szorítani kezdte a nagy, sárga felfújt lufit, a mai Nyugati világot és társadalmat, ami kívül csillog, ’spirituális’, ’liberális’, de semmi teljesítmény, alap, érték nincs mögötte a valóságban: úgy az egyes emberekben általában, mint a kollektív országokban, cégekben, rendszerekben. Szorította, az ellentartott. Szorítja, ellentart. Ezt a lufit kezdi március elején a Mars cigicsikkel és tűvel szurkálni, miközben a Szaturnusz egyre szorítja.

Ahogy hátrafelé indul a Szaturnusz, a szorítása mellett elkezd oldalirányú dörzsölő mozdulatokat is végezni a lufin, miközben a Mars tovább szurkálja. Március 26 és Augusztus 13 között lesz retrográd a Szaturnusz a Nyilas jegyében. Teljesen kivérezteti a Nyilas jegyét, ami vagy idén össze is omlik, mint Nyugati világ, Európai Unió, vagy legkésőbb 2017. december 19-ig, amíg a Szaturnusz a Nyilas jegyében van. Mindez szintén arra késztet, hogy ne utazgassunk, ne higgyük el a ’szabadság-testvériség-egyenlőség’, ’mindent lehet’ elveit, mivel semmi alapjuk nincs a Valóságban, és a valódi Életben. Ne vegyünk fel hitelt, ha tehetjük, minél kisebbet, ha kell, vegyük ki a pénzeinket részvényekből, euroból, devizából. Ne vetítsünk a külvilág felé, ne mutogassuk magunkat, legyünk szerények, egyszerűek és praktikusak: kb mint a 70-es években.

Március 27, vasárnap és Április 2, szombat között figyeljünk oda, hogy minden Új dolog, amibe belekezdünk, megfeleljen ezeknek az elveknek. Legyen rá pénzünk. Legyen értelme. Építsen, és minél Emberibben, lokálisabban. Minél kevésbé legyen légvár, minél kevesebb áttét és tényező legyen benne, minél egyszerűbb, átláthatóbb és soros kapcsolású legyen. Ha választanunk kell a becsületes, de hosszabb, és a sumák, de rövidebb között, válasszuk a becsületes, munkásabb, hosszabb, Valódit.
A kollektívban, a külvilágban ugyanakkor egyre nőhet a feszültség, szóban-tettben-gondolatban agresszió, kapkodás, frusztráció, idegengyűlölet. Amikor ezeket vesszük észre magunkon, álljunk meg, vegyünk egy pár mély levegőt, seperjük le magunkat energetikailag, és tegyük tovább a kulturált, kitartó, becsületes, építkező dolgainkat. (Merkúr Kosban trigonban Szaturnusszal Nyilasban)

Március 28, hétfő és Április 2, szombat között, ezzel teljesen párhuzamosan, olyan hatás lesz, ami tovább növelheti a zavarodott, uszító, csiki-csukiztató dolgokat. Feljöhetnek dolgok a saját tudatalattinkból, a kollektív tudattalanból, országok fájdalomtesteiből: minden ez, csak nem Valódi, nem Itt és Most. Amikor azt érezzük magunkat, hogy egyszerre vagyunk hűvösek és gyűlölködők, fagyosak és dühösek; ez az. Azt tudjuk tenni, hogy tudatában vagyunk mindennek, és igyekszünk egészséges távolságot tartani magunkban az így feljövő ’érzések’ és ’gondolatok’-tól, megőrizzük nyugalmunkat, és a helyes utakon beszélünk, cselekszünk, érzékelünk. (Merkúr Kosban kvadrátban Plutoval Bakban)

Március 29, kedd és Április 4, hétfő között ez a felfokozódás, felhevülés, radikalizálódás tovább tud erősödni: még ennél is. Teljes megvadulás lehet szóban-tettben-gondolatban, egyéni szinteken és a kollektívben is. Aki teheti, érdemes ebben az egy hétben kerülni a repülést, az autópályákat is, vagy ha muszáj, akkor nagyon körültekintően, lassan, lassítva közlekedni, haladni.
Pozitív aspektusában és olvasatában, egészen újszerű megközelítésben kezdhetjük el látni a dolgainkat, illetve a napi rutinunk, a cselekvéseink olyan dolgok irányába tudnak menni, amiknek nincs közvetlen előzménye, vagy eddig szunnyadtak. Az az Új, amire 2012, tágabban 2008 óta vágyunk, meg tud születni, meg tud indulni! Legyünk emiatt nagyon kulturáltak, óvatosak, de állhatatosak és motiváltak is az építkezésben, az Új-ban. (Merkúr Kosban együtt Uránusszal)

Március 30, szerdán a Jupiter bolygó szembenállásba lép a Neptunusszal a Halak jegyében. Egyszer már előfordult tavaly augusztus-szeptember környékén. Akkor azt írtam rá előtte, hogy „eldurrantja majd a menekültlufit, és hömpölyögni fog az emberáradat”. Emlékezhetünk is, akkor ostromolták meg Magyarország déli határait (szó szerint), lettek terelve kerítésekkel a jugoszláv államok irányába, majd Ausztriába, tűntek fel a déli megyékben, majd Budapest belvárosában, és vonult az ár Nyugatra. Ugyanez kulminálódott november 13-a pénteken a párizsi terrortámadásban, és gyakorlatilag Európa totális lezárásában, a tömegrendezvények megszüntetésében, kijárási tilalomban, ami a hömpölygés után a természetes dialektikai reakció.
Így, hogy egyszer már meg is tapasztaltuk, valami hasonló várható, és ha megfigyeljük, pont akkor indul a fényszög, amikor az időjárási körülmények a legkedvezőbbek, nincs hó, fagy, eső, sár, kellemes tavaszi kontinentális klíma van, a Nap és a Merkúr, a két fő világi bolygó pedig a Kos jegyében van. Erre a három hónapra, úgy általában persze jópár évre 2014 karácsonya óta, érvényben van tehát, hogy húzódjunk be, kerüljük a tömegrendezvényeket, és foglalkozzunk kicsiben, lokálisan az életünk építésével. Törekedjünk a kevesebb, minőségire. Ugyanakkor az is fontos a fényszöggel kapcsolatban, hogy hagyjunk fel a ’spirituális’ identitás építésével, foglalkozzunk szinte és kizárólag világi dolgokkal, és akkor nyúljunk lelki, szellemi, spirituális dologhoz, amikor gyógyítani szeretnénk valamit, előző életből, múltból, jelenből, jelenben. Aktívan, proaktívan, kifelé-felfelé azonban kerüljük a spirituális dolgokat. (Jupiter Szűzben szemben Neptunusszal Halakban)

Március 31, csütörtök és Április 10, vasárnap között ismét-újabb fényszög adja majd az ’olló nyílását’. Ha szerények, állhatatosak, csendesek tudunk lenni, akkor Újjászületünk, életünk nagy erővel és sebességgel meg tud indulni és épülni. Különösen pedig mi leszünk képesek elengedni a 2008 óta tartó időszakot, sőt, akár egész életünk fájdalmait, sérüléseit, szenvedéseit, a hozzá kötődő sérüléseket.
Ha belépünk a Vadak táborába, onnan vehetjük észre, hogy életünk látványosan és gyorsan leépül, küszködővé és nehézzé válik. Megreked minden a Kezdet szintjein, és mi fogjuk már csak elhinni, hogy ez mennyire szép, jó és teljes. Április 19-ig tegyünk félre szinte mindent, ami ’spirituális’, éljük meg a lelkiséget és nemességet amolyan Vidéki, egyszerű, ösztönösen jó, világibb módokon. (Nap Kosban trigonban Szaturnusszal Nyilasban)

Forrás: http://zoldkor.blog.hu/2016/02/29/marcius_honap_asztrologiai_elorejelzese_973

Minden kapcsolat karmikus, a kérdés az, milyen karmát hordoz magában. Egy rossz kapcsolat is lehet jó tanítás, ám az igazi mégis csak egy lélektárssal lesz. Nem árt, felismerni, ha az utunkba kerül.

Állítólag ahhoz választunk kapcsolatot, amit meg kell tanulnunk, hogy továbbléphessünk, és egy kicsit tudatosabban kezelhessük a holnapot. Ezzel talán nem ért egyet az, aki rossz kapcsolatban él, vagy egyre kilátástalanabbnak látja a jövőt. Pedig számára is ott van, vagy volt a lehetőség: rájönni, mit kell megtanulnia az adott helyzetből.
Nem tudok nélküle élni
Sokszor azt látjuk, hogy az egyik – vagy mindkét fél – partner függő lett a kapcsolattól. Ez addig is elmehet, hogy egyikük (vagy mindketten) képtelen kilépni a viszonyból annak ellenére, hogy már szenved, káros rá nézve a kapcsolat. Ilyenkor az ember nem annyira a másik személytől függ, hanem magát a kapcsolatot nem hajlandó abbahagyni.

Itt a megtanulni való lecke az lehet, hogy rájöjjön az illető: külső forrásból várja a szeretetet, pedig előbb önmagát kellene szeretnie. Esetleg ráébredhet arra, hogy a párkapcsolat azt jelenti, szeretni és szeretve lenni – egyszerre. Ilyenkor nem valódi szerelemről beszélünk, hiszen más okok miatt marad (maradnak) benne a kapcsolatban. Talán fél szembenézni önmagával, vagy nagy veszteség érte, esetleg más, nem tudatos okok vezérlik, ezért nem mer egyedül lenni.
Áldozatok és megmentők
Gyakori karma, amikor az egyik fél áldozatot, a másik pedig „kivégzőt”, vagy megmentőt játszik. Az ilyen kapcsolatban teljesen téves elképzelések élnek az irányításról, és olyan alapokon nyugszik, ami meggátolja mindkét személyt a spirituális és emocionális fejlődésben. Ennek alfajai is vannak, mindegyik értékes leckéket tanít.
Annak, aki teljesen feladja magát a másik fél javára, egyszer meg kell tanulnia, hogyan vegye vissza a részét, hiszen egy kapcsolat sikere kettőjükön, két ember közös erőfeszítésén múlik. Annak, akit megcsaltak, meg kell tanulnia felismerni a kommunikációs problémákat, a másik ki nem elégített igényeit, vagy egyszerűen a nem megfelelő partnert.
Ki mint vet…
A legnehezebb azzal szembenézni, hogy néha olyan negatív dolgot kapunk egy kapcsolattól, amire úgy érezzük, nem szolgáltunk rá. Pedig ha valami negatív hatással van ránk, akkor biztos, hogy valamelyik korábbi életünkben elkövettük ugyanazt mások ellen. Ha nem tettünk volna ilyet, ma nem okozna semmilyen negatív érzelmet számunkra az a dolog, legfeljebb nem tartanánk logikusnak. Tehát meg kell tanulni, hogy ne válasszuk külön magunkat a kapcsolat másik szereplőjétől, hiszen ugyanakkora szerepünk van abban, ami történik: egyszer rászolgáltunk, most visszakapjuk. A jó hír az, hogy amint megtanuljuk a leckét, a minta eltűnik, annyival tisztábbak és tudatosabbak lettünk ezen a téren.
Lélektársak
Bár ugyanúgy a karmikus kapcsolatok egy alfaja, a lélektársak mégis különlegesek valamiben: sokkal, de sokkal jobban illenek egymáshoz számos szinten, mint a csoport többi tagja. A lélektársi kapcsolatok általában több inkarnációra nyúlnak vissza, és a ezek zömmel pozitív kapcsolatok voltak. Egy embernek több lélektársa is lehet, és minél öregebb egy lélek, annál több.
Amikor egy lélektárssal találkozik az ember, érdekes érzések törnek rá: hatalmas energia szabadul fel benne, azt érezheti, hogy kihagy a szívverése, vagy kellemesen zsibbadni kezd az egész teste, esetleg más, pozitív fizikai megnyilvánulása lehet. Mindenképpen úgy érzi, mintha ezer éve ismerné az illetőt, és hogy bárcsak örökre vele lehetne.
Ezt nevezhetnénk a „szerelem első látásra” jelenségének is, ugyanakkor ez nem csak az első alkalommal jelentkezhet. Az azonnali szerelem mindenképp azt jelzi, hogy találkoztak már valamelyik előző életben, de nem biztos, hogy lélektárs az illető, sőt. Az első látásra szerelmek sokszor esnek inkább a korábbi karmikus kategóriákba, és nehéz kapcsolatokat eredményeznek.
Ha a lélektárssal munkatársi, vagy baráti viszonyban van, és elkezdenek kommunikálni, gyakran alakul ki egy olyan kötelék, ami szinte természetes, hogy van, és egy idő után elkezdenek vágyni arra, hogy így maradjon örökké. Létezik köztük egy olyan fokú lelki közelség, bizalom, őszinteség, és magától értetődő összetartozás érzés, ami azt jelzi, hogy már sok régi – nagyon-nagyon régi – közös élményük volt. Néha csak a többedik találkozás után jönnek a felszínre ezek az érzések, és van, hogy akkor jövünk rá, mennyire összetartozunk, amikor féltékenységet érzünk, vagy a másiknak el kell mennie egy időre.
A jövő szép, reményteli és boldog a lélektárssal – legalább is a gondolatainkban. Azért érezzük azt, hogy megnyugodtunk, amikor kikötünk egy ilyen kapcsolatban, mert számos jövőt éltünk már át együtt előző életekben, és azok rendre jók és boldogok, vagy legalább is kellemesek voltak. Így az egész kupac nem tudatos emlékhalmaz is megérkezik a lélektárs személyével együtt, és nagyon jó érzéssel tölt el a jelenléte, biztonságban és boldognak érezzük magunkat mellette.
Feltétlen szeretet?
Sok embernek – különösen nőknek – vannak olyan elvárásaik, amiknek esetleg nem felel meg az illető, akiről először azt gondolták, hogy „ő az”. Úgy hiszik, hogy még nem a megfelelő emberrel találkoztak, és majd ha találkoznak az igazival, akkor lesznek igazán elégedettek a kapcsolatukkal. Az igazság viszont az, hogy egy lélektárssal való karmikus kapcsolat csak a lehetőséget adja: jó alapot az induláshoz. Az, hogy közben kinek merre kanyarodott az élete, hogy a jelenben mennyire illenek egymáshoz, és hogy képesek-e működtetni egy kapcsolatot, már rajtuk múlik, itt és most.
Gyakran vágyunk olyan kapcsolatra, ahol feltétel nélkül szeretnek bennünket. Ahol bármit tehetünk, megbocsátják, ahol nem kell úgy tenni, hogy a másiknak jó legyen, hanem alaphelyzetben jók vagyunk, ahol nem kell változni és nem kell kompromisszumokat kötni, és a kapcsolat valami varázsos módon magától folyamatosan jó marad.
Az ilyet szülő-gyerek kapcsolatnak hívják, és ha nem apukát vagy anyukát keresünk magunknak, hanem valódi társat, akkor jobb lesz felnőni a feladathoz. A lélektárs is hibázik, nekünk is fejlődnünk kell, és egy kapcsolat az állandó teremtéstől lesz jó, soha nem magától. Ezért kell tanulni a félresikerült kapcsolatokból, hogy a lélektárssal létrejövő mélyebb, erősebb kapcsolatban már valóban felnőve legyünk képesek létezni és boldognak lenni.

Link:http://spiritualiscoaching.blogspot.hu/2011/09/karmikus-szerelem.html