Mindenkinek van egy története. Hogy mit kezd vele, tőle függ. Van, aki megismétli a leckét. Van, aki tanul belőle. Az igazán különlegesek pedig arra használják, hogy segítsenek másokat. – JM Green

Ha életed bármely területén úgy érzed, elakadtál, akkor az valószínűleg azért van, mert nem tudsz megbocsátani. Talán nehezedre esik megbocsátani valakinek vagy éppen önmagadnak. Mindegy, hogy kiről van szó. Ha a múlt emlékeihez, történéseihez ragaszkodsz, megkötöd energiáidat és blokkolod bevonzó képességedet.
Évekkel ezelőtt én is sokat szenvedtem a megbocsátással, mert úgy gondoltam, ha megbocsátok valakinek, akkor az nem kapja meg a neki kijáró büntetést azért, amit velem tett. Amikor azonban megvizsgáltam ezt a hiedelmet, rájöttem, hogy az nem volt más, csupán egy hiedelem. Csupán egy feltevés és egy illúzió.
Megtanultam, hogy az Univerzum mindig egyensúlyra törekszik és ennek megfelelően bánik az adott személlyel vagy helyzettel, még akkor is, ha az esetleg azt jelenti, hogy slamasztikában hagyja őt . Az ő életük kimenetelének semmi köze az én életeméhez, hacsak nem kötöm magam hozzájuk.
Gondolj bele, ha a megbocsátást választod, az nem más, mint egy egó utazás. Amikor azt mondod “Megbocsátok neked”, akkor valójában egyfajta hatalmad van felettük. Azzal, hogy kimondod “Megbocsátok.”, elhatározod, hogy felszabadítod őket a neheztelésed alól. Ez nem megbocsátás, ez egy egó utazás.
Valójában nincs mit megbocsátani. Amit mi megbocsátásnak hívunk az egyszerűen elengedés. Hogy nem ítélünk el másokat vagy önmagunkat. Ha igazán tudatos vagy, észreveszed, hogy semmi “jó” vagy “rossz” nem történt. Lehet, hogy “jónak” vagy “rossznak” ítéled meg, de összességében tekintve ami megtörtént, az egyszerűen az, ami megtörtént. Vége. Elmúlt. Történelem.
Mivel azt hisszük, valami “rossz” történt, még mindig úgy gondolunk magunkra, mint áldozatra, hiába próbálunk megbocsátani. Így két ellentétes energia fogságában vergődünk. Az egyik az elítélés, hibáztatás, a másik a megbocsátás. Ezért szenvedünk a megbocsátással.
Azonban ha igazán tudatosak vagyunk, rájövünk, hogy semmi “rossz”, “negatív” vagy “gonosz” nem történt. Valójában ami történt, az nem VELED történt, hanem ÉRTED. Azért történt, hogy segítsen a megvilágosodásban és növekedésben. Életleckéd egy része volt, hogy eljuttasson oda, ahol most vagy és lehetővé tegye számodra, hogy elengedd áldozat-históriádat.
Ha tehát életed bármely területén elakadtál, vess pillantást arra, kinek nem akarsz megbocsátani és engedd el! Vedd észre, hogy nincs mit megbocsátani. Egyszerűen engedd el és lépj tovább!
Dr. Robert Anthony

“1. Légy jó, amikor csak tudsz. Vagyis mindig.
2. A jólét a tettekből, nem az imákból fakad.
3. Az arroganciára sosincs elfogadható magyarázat. Az alacsony önbecsülés vagy egy felszínes siker eredménye.
4. Amikor úgy érzed, az életedben minden rosszra fordult, ez azt jelenti, valami csodás fog történni veled.
5. Az emberek azért élnek, hogy szeretve legyenek; a tárgyak azért léteznek, hogy használják őket. A világban káosz uralkodik, mivel ezek a dolgok fordítva történnek.
6. Az együttérzésnek semmi köze a valláshoz. Ez egy univerzális fogalom. Az együttérzés az egyetlen feltétele az emberiség fennmaradásának.
7. Ha segíteni tudsz, tedd meg. De ha nem tudsz, legalább rosszat ne tégy.
8. Én nem ünneplem a születésnapokat. Számomra egyik nap sem különlegesebb a többinél. Valójában minden nap egyfajta születésnap. Reggelente felébredsz, minden friss és új, te pedig azt várod a naptól, hogy valami fontosat tanítson neked.
9. Az élet célja a boldogság.
10. Mindig őrizd meg az életben a pozitív hozzáállásod. Így elégedett lehetsz még a legkedvezőtlenebb körülményekben is.
11. Az ellenségeink valójában megadják számunkra a tökéletes lehetőséget arra, hogy a türelmet, kitartást és az együttérzést gyakoroljuk.
12. Véleményem szerint, az egyedüli vallás a jólelkűség.
13. Kordában kell tartanunk a technológiát, és sosem szabad megengednünk magunknak, hogy a rabjai legyünk.
14. A nagy változásokat mindig emberek idézik elő. A béke vesztőhelye a belső nyugalom és béke, melyet mindannyian fellelhetnénk önmagunkban. Valamennyien meghozhatnánk ezt az áldozatot.
15. Mindannyian felelősek vagyunk az emberiség sorsáért. Ez a hitem lényege. Nincs szükségünk templomokra vagy bonyolult filozófiákra. Az elménk és a szívünk a templomunk, a filozófiánk pedig a jóság.”